„Nógrádi Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Országgyűlési képviselők (1945–1947) kategória hozzáadva (a HotCattel)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
19. sor:
1948. decemberben altábornagyi rangban honvédelmi miniszterhelyettessé nevezték ki, és megbízták a Honvédelmi Minisztérium akkor megalakított Politikai Főcsoportfőnöksége vezetésével. Köze volt a koholt katonaperek megrendezéséhez bírósági ülnökként, viszont később őt magát is [[Georgij Makszimovics Puskin|Puskin]] szovjet nagykövet és [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]] közbenjárása mentette meg a letartóztatástól. 1955 júliusától vezérezredesi rangban, a honvédelmi miniszter első helyettese lett. 1955. decemberben innen tartalékállományba került, mert átvette a KV Agitációs és Propaganda Osztályának vezetését. 1956. március 13-án tagja lett a Farkas Mihály ügyének kivizsgálására alakított bizottságnak.
 
Az [[1956-os forradalom]] idején 1956. október 26-ig tagja volt az MDP KV Katonai Bizottságának. 1956. novembertől a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] Ideiglenes Központi Bizottsága Szervező Bizottsága tagja és az Agitációs és Propaganda Osztály vezetője volt. Kádár Jánosnak fenntartásai voltak vele szemben, ezért diplomáciai pályára irányították. 1957. május 1-jén főosztályvezetőként a Külügyminisztérium állományába vették, s május 9-én megbízták a [[peking]]i és [[hanoi]] nagykövetség vezetésével. Szerepe volt az akkoriban felívelő kínai-magyar kapcsolatok fejlesztésében. Az 1957. júniusi pártértekezleten bekerült az MSZMP Központi Bizottságába. 1959. decemberben megválasztották az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága (KEB) elnökévé, ezért visszatért diplomáciai szolgálatából. 1962-ben Aczél Györggyel együtt felkereste a Szovjetunióban „száműzetésben” élő Rákosi Mátyást, hogy kikérdezze a koncepciós perekben játszott szerepéről .
 
1962 novemberében kimaradt a KB-ból. 1963. márciusban az [[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa|Elnöki Tanács]] tagjává választották. 1966. decemberben a KEB éléről vonult nyugállományba, ugyanakkor újra KB-tag lett. A kollektív államfői testületnek 1967. áprilisig, a KB-nak, a „pártparlamentnek” élete végéig tagja maradt.