„Brassópojána” változatai közötti eltérés

Több létesítménynek sajnálatos módon tragikus vége lett: a Hotel Poiana 1952. januárjában leégett (mivel nagyrészt fából épült, az alapzat kivételével teljes egészében megsemmisült), a bobpályát bezárták a sorozatos balesetek miatt, a sífelvonó pedig 1966-ban leszakadt több tucat áldozatot követelve.<ref name=pint>{{cite web |url=http://www.agerpres.ro/social/2014/12/19/drumul-spre-poiana-brasov-a-implinit-50-de-ani-de-la-inaugurare-17-15-36 |title=Drumul spre Poiana Brașov a împlinit 50 de ani de la inaugurare |date=20141219 |accessdate=20181211 |first=Jana |last=Pintili |publisher=Agerpres}}</ref> A hivatalos változat alapján a szálloda egy úgyfelejtett vasaló miatt gyúlt fel,<ref name=mat>{{cite book |first=Dan Mihai |last=Mateescu |title=Născut în Brașov |pages=71–99 |year=2018 |publisher=saját kiadás |location=Brassó |language=román |isbn=9789730270419}}</ref> bár egyes híresztelések szerint korrupt hivatalnokok okozták a tüzet, hogy eltüntessék az általuk elkövetett sikkasztások nyomait. Több személyt letartóztattak, de a vizsgálat eredményét sosem hozták nyilvánosságra.<ref>Profile of a city: Orașul Stalin (hangfelvétel). HU OSA 300-1-2-29787, Records of Radio Free Europe, 1953. január 14.</ref>

 

 

A telep fejlődésével időszerű lett egy modern autóút építése az Oaben-völgyi keskeny és meredek földút helyett, és 1960-ban a brassói városháza elrendelte egy új út építését. Három különböző tervet nyújtottak be az útvonalat illetően; a harmadik változat, melyet végül elfogadtak, a Postarét környékéről indult a Warthe-domb felé, és a [[Nagy-függő-kő|Nagy-tölgyes]] gerince mentén kanyargott, egy régi szekérutat követve. Ehhez nem volt szükség házak lebontására, nem tételezett fel bonyolult építészeti megvalósításokat, és a panorámák miatt turisztikai szempontból is értékes volt. A munkálatok 1962 utolsó negyedében kezdődtek, magát az utat pedig 1963 őszén kezdték építeni, és 1964. december 19-én avatta fel Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Kommunista Párt főtitkára. 1965-ben elkészültek a töltések, védőkorlátok, és a vízelvezető rendszer. 1966-ban az utat egy további 1,8 kilométeres szakasszal hosszabították, és teljes egészében leaszfaltozták.<ref name=sebastian/><ref name=pint/>

===Terápia===

===Egyéb===

 

==Jegyzetek==