Wikipédia

„Kabócák” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
tatarozás kezdése {{tataroz}}
Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
A lap tartalmának cseréje erre: {{tataroz}}
Címke: Oldal nagy része eltávolítva
1. sor:
{{tataroz}}
{{Taxobox
| name = Kabócák
| image = Tibicen_linnei.jpg
| image_caption = ''[[Tibicen linnei]]''
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Ízeltlábúak]] ''(Arthropoda)''
| subphylum = [[Hatlábúak]] ''(Hexapoda)''
| classis = [[Rovarok]] ''(Insecta)''
| superordo = [[Paraneoptera]]
| ordo = [[Félfedelesszárnyúak]] ''(Hemiptera)''
| subordo = [[Színkabócák]] ''(Auchenorrhyncha)''
| infraordo = [[Cicadomorpha]]
| superfamilia = [[Cicadoidea]]
| familia = '''''Cicadidae'''''
| familia_authority = [[John Obadiah Westwood|Westwood]], 1840
| subdivision_ranks = [[Alcsalád]]ok
| subdivision =
* [[Cicadettinae]]
* [[Cicadinae]]
* [[Tettigadinae]]
* [[Tibiceninae]]
Lásd még a szövegben
| wikispecies = Cicadidae
| wikicommonscat = Cicadidae
}}
 
A '''kabócák''' ''(Cicadidae)'' a [[félfedelesszárnyúak]] ''(Hemiptera)'' rendjében a [[színkabócák]] ''(Auchenorrhyncha)'' alrendjének egyik rovarcsaládja közel {{szám|3000}} eddig leírt fajjal (Soós, 1954).
 
== Elterjedésük ==
 
A kabócák az egész földön elterjedtek (Nickel et al., 2002). A Kárpát-medencében közel 600 fajuk él; a legismertebbek a [[mannakabóca]] ''(Cicada orni)'' és az [[óriás kabóca]] ''(Cicada plebeja)''. Az előbbi szúrásával a manna-cukrot adja, az utóbbi a legnagyobb európai faj.
 
== Megjelenésük, felépítésük ==
 
Rövid fejük merőlegesen áll, a homlokuk duzzadt. Mellső szárnyaik a hátsóknál hosszabbak, hártyásak. Testük jellegzetesen ék alakú, hengeres. Vannak közöttük egészen aprók (2 mm körüliek), de a trópusokon 11 cm-nél hosszabb fajaik is élnek (Holzinger, 2002).
 
A Kárpát-medencei fajok többsége nem éri el a 10 mm-t sem, de legnagyobb itteni képviselőik, az [[énekes kabócák]] ([[Cicadinae]] alcsalád) hossza az 1–4 cm tartományba esik (Sáringer, 1989).
 
Szájszervük szúró-szívó jellegű.
 
A hímek ivarszervei a kilencedik potrohszelvényen helyezkednek el, alakjuk rendszerint a fajra jellemző és így elkülönítő bélyeg. A nőstények tojócsöve fűrészes: ezzel vágják fel a növény szövetét, hogy elhelyezhessék benne petéiket.
 
Hangadó készülékük a test oldalán, az első haslemezen kifejlődött finom hártyácskák sora. Ez mindkét ivar egyedeinél megtalálható, de a nőstényeké csenevész.
 
Legújabb felfedezések szerint a rovar szárnyain olyan nanoméretű struktúrák találhatók, amelyek érintéssel képesek baktériumokat elpusztítani. Ez a struktúra ezernyi parányi oszlopból áll, melyek csapdába ejtik, és darabokra tépik szét a káros mikroorganizmusokat.<ref>https://index.hu/tudomany/til/2016/07/16/erintessel_ol_bakteriumokat_a_kaboca/</ref><ref>http://phys.org/news/2013-03-cicada-wing-bacteria-contact-video.html</ref>
 
== Életmódjuk, élőhelyük ==
 
A fajok többsége röpképes (rövid távon gyorsan repül), valamennyi a szárazföldön él. Leginkább a [[forró égöv]]i vidékeket kedvelik, a mérsékelt övben a szőlőtermesztés határán túl nem mennek. A déli napfényben hangadó hártyáikat rezegtetve igen élénken, éles, cirregő hangon ciripelnek. Magyarországon is elterjedt az utóbbi években, főleg a Nyugat-Dunántúl enyhébb éghajlatú tájain.
 
Többnyire a fákon tartózkodnak, igen óvatosak.
 
Szipókáikkal megszúrják a fák leveleit és gallyait, és ezek nedveit szívják. A föl nem szívott nedv a levegőn tömörül; ebből lesz az úgynevezett manna-cukor.
 
Lárváik növények gyökereibe bújnak, és azok nedveit szívogatva, több vedléssel nőnek fel. A kifejlett lárva először kimászik a föld felszínére, és ott reped fel hátán a bőr, hogy előbújjon belőle a kifejlett, ekkor még halványzöld kabóca.
 
== Galéria ==
<gallery>
Kép:Brehms Tierleben - allgemeine Kunde des Tierreichs - mit 1800 Abbildungen im Text, 9 Karten und 180 Tafeln in Farbendruck und Holzschnitt (1892) (20228567899).jpg|Kabócák [[Alfred Brehm]] művében
Kép:Cicada-2005.JPG|Kabóca egy horvát tengerparti fenyő törzsén
Kép:Cicada-2011-08-01.jpg|
Kép:Green Drummer Cicada on Thumb.jpg|
Kép:Australian Green Grocer cicada (Cyclochila australasiae).jpg|
</gallery>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* {{Forrásjelzés-Pallas}}
* Bleicher Krisztina "Kabóca-együttesek (Auchenorrhyncha) faunisztikai és szerkezeti vizsgálata alma- és körteültetvényekben" doktori értekezése
* Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. {{ISSN|0237-4935}} {{ISBN|963-282-451-2}}
 
== További információk ==
* [http://hobbiallat.hu/egy-mesebeli-leny-a-sarkantyuskaboca/ Egy mesebeli lény: a sarkantyús kabóca]
{{Taxonbar}}
{{Portál|Biológia}}
 
[[Kategória:Félfedelesszárnyúak]]
[[Kategória:Rovarcsaládok]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kabócák”