„Székely Bertalan” változatai közötti eltérés

Kiváló [[oktatás|pedagógus]] volt. Eredetileg mérnöknek készült [[Bécs]]ben, de [[1851]]-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. [[1859]]-ben Drezdába ment, ezutánazután [[München]]ben képezte magát. Megfordult [[Berlin]]ben, [[Franciaország]]ban, Hollandiában, [[Németország]]ban, [[Olaszország]]ban, [[London]]ban. [[1855]]-ben visszatért [[Erdély]]be, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. [[1858]]-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, [[Horní Maršov|Marschendorf]]ban (mai nevén: Horní Maršov) dolgozott, ahol meg is nősült. [[1862]]-ben Pestre költözött. [[1866]]-tól ismét Magyarországon dolgozott.

E korszak [[freskó]]feladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert [[Léda (mitológia)|Léda]]-[[kompozíció a képzőművészetben|kompozíciókat]] festett. Az [[1880-as évek|1880]]-–[[1890-es évek]]ben készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. [[1871]]-től a Mintarajziskola tanára, [[1902]]-től pedig igazgatója volt, majd [[1905]]-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. [[1910]]. [[augusztus 21.|augusztus 21-én]] hunyt el, 75 évesen. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.

[[Fájl:Székely Bertalan Vérszerződés.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A vérszerződés. Székely Bertalan műve, (Kecskemét,[[Kecskeméti Városházavárosháza]], 1902)]]

[[Fájl:Szekely Bertalan egesz alakoskep Szinhazi Elet 1935 21sz 32old.jpg|bélyegkép|balrabélyeg|200px|Székely Bertalan egész alakos fotója]]

[[Fájl:Greguss János.jpg|bélyegképbélyeg|bal|200px|Greguss János arcképe]]

[[1862]]-ben készítette [[Greguss János]] arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. [[1863]]-ban ''[[VII. Károly német-római császár|VII. Károly]] császár menekülése'' c. falképével ([[München]], [[Bayerisches Nationalmuseum]]) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan [[1864]]-ben tért haza. [[1866]]-ban alkotta a ''Mohácsi vész'', a következő évben pedig az ''[[Egri nők]]'' c. nagy sikert aratott történelmi képeit. [[1869]]-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], [[Petőfi Sándor]] és egyéb költők, írók költeményeihez. [[1870]]-ben készült ''[[V. László magyar király|V. László]]'' c. történelmi kompozíciója és [[1871]]-ben a ''Nő élete'' című, 12 darabból álló ciklusa. [[1875]]-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a ''Thököly búcsújá''t. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a ''Zrínyi kirohanásá''t [[1879]]-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. [[1887]]-–[[1889]]-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-[[1890]]-ben [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károllyal]] és [[Deák-Ébner Lajos]]sal a [[tihanyi apátság]] freskóit, [[1890]]-–[[1896]]-ban a [[Mátyás-templom]] több freskóját, 1896-1896–[[1897]]-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad vár]] részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat ([[1900]]-–[[1902]]) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] számára tervezett freskósorozatai sem, betegeskedése miatt.

*Székely Bertalan válogatott művészeti írásai, Bev. Maksay László, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962Budapest, Budapest1962

*Schauschek Árpád: [http://mek.oszk.hu/13300/13333/# Székely Bertalan emlékezete.] Bp., 1911.

*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14715.htm ''Magyar életrajzi lexikon 1900–1990.''] Főszerk.: Kenyeres Ágnes. BudapestArcanum, 2001Budapest, Arcanum.2001

* Festészeti boncztan. Székely Bertalan előadásai nyomán közli Végh Endre rajztanárjelölt. Bp., 1888. [https://archive.org/stream/festeszetibonczt00szek#page/n3/mode/2up Online]

* Székely Bertalan mozgástanulmányai. Szerkesztő: [[Szőke Annamária]] és Beke László, Budapest, 1992. {{ISBN|963-787-307-4}} (a tanulmányokat Szőke Annamária, Beke László és Peternák Miklós írta) [http://www.c3.hu/~rub/szekely_bertalan/index.html]