„Anna orosz cárnő” változatai közötti eltérés

A cári színház Anna uralkodása alatt kapott állandó társulatot, míg [[Jean Baptiste Landé]] megalapította az első oroszországi balettiskolát. Az építészet is virágzásnak indult a cárnő idején; Moszkvában ekkor épült fel az Annenhof-palota, melyet később [[II. Katalin orosz cárnő|II. Katalin]] leromboltatott. A cárnő egyik leghíresebb „tréfája” is az építészethez fűződik: [[1739]]-ben egy jégpalotát emeltetett a befagyott [[Néva|Néván]] és arra kényszerítette Mihail Alekszejevics Golicin herceget, hogy ott töltse el nászéjszakáját. [[1737]]-ben a fővárosban súlyos tűzvész tombolt, a várost pedig Pjotr Jeropkin vezetésével építették újjá; később Jeropkint a cárnő elleni összeesküvés vádjával kivégezték.<ref>Warnes David: ''Az orosz cárok krónikája - Az Orosz Birodalom uralkodóinak története''; Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2002; 117. oldal</ref>

 

 

A valódi és az állítólagos összeesküvőkkel a cárnő és tanácsadói hamar leszámoltak. Mivel Anna uralkodásának elején járványok és éhínségek pusztítottak az országban, csökkentek az adóbevételek. Az adószedők a cárnőtől való félelmükben néha brutális eszközökkel próbálták meg kicsikarni az adót; becslések szerint Anna uralma alatt 30 000 embert<ref>Warnes David: ''Az orosz cárok krónikája - Az Orosz Birodalom uralkodóinak története''; Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2002; 116. oldal</ref> száműztek [[Szibéria|Szibériába]].