„Kijevi Rusz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
117. sor:
A Kijevi Rusz alapításának vitatott kérdései között van a „rusz” szó etimológiája. A [[varégok]]nak az állam létrejöttében játszott szerepe is két táborra osztotta a történészeket. A normann-teoria hívei a [[varégok]] államalkotó szerepét hangsúlyozták, háttérbe szorítva szlávokat, az antinormann elmélet pedig a szlávok vezető szerepét bizonygatta az óorosz<ref>gyakran óorosznak nevezik a keleti szlávokat és az államukat is</ref> állam megteremtésében, esetenként tagadva, hogy a normannoknak bármi szerepük is lett volna az államszervezésben. Azonban mára bebizonyosodott, hogy a Kijevi Rusz létrejöttében a [[varégok]] részvételét nem lehet tagadni, de maguk a szlávok is tevékenyen részt vettek az államalapításban. A varégok csak meggyorsították az állam kialakulását és hozzájárultak a keleti szláv társadalom rétegződéséhez. A kutatások szerint a társadalom legfelsőbb rétegeibe tartoztak, a fejedelmi kíséret nagyobb részét ők tették ki, és az első fejedelmek is még varég neveket viseltek. Ugyanakkor nagyon gyorsan elszlávosodtak, ami azt jelzi, hogy sokkal kisebb részét képezték a lakosságnak, mint a szlávok. Végeredményben a Kijevi Rusz a keleti szlávok, a [[varégok]] és különböző finn, balti és török népelemek összességéből alakult ki. A hagyományok [[Oleg kijevi fejedelem|Oleg]] fejedelemségétől ([[879]]-[[912]]) számítják a Kijevi Rusz létrejöttét, a modern ruszisztika szerint [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir]] uralkodásától ([[980]]-[[1015]]) a tatárok megjelenéséig ([[1237]]-[[1240]]) tartó időszakban állt fenn.
 
[[Oleg kijevi fejedelem|Oleg]] [[882]]-ben elfoglalta [[Kijev]]et, és annak uraként ellenőrizni tudta a [[Baltikum]]tól a [[Konstantinápoly]] felé vezető kereskedelmi útvonalat ([[varég- út]]), emellett adót szedett a környező törzsektől. Utódai [[I. Igor kijevi nagyfejedelem|Igor]] ([[912]]-[[944]]) és [[Olga kijevi fejedelemasszony|Olga]] ([[945]]-[[962]]) is hasonló politikát folytattak: zsákmányszerző hadjáratokat vezettek és adóztatták a szomszédos törzseket.<ref>Igort egy adószedő hadjáraton gyilkolják meg, miután a drevján törzstől másodszor is be akarta szedni a már befizetett éves adót</ref> Igor és Olga fia, [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem|Szvjatoszláv]] ([[962]]-[[972]]) – aki már szláv nevet viselt, jelezve a varég előkelőségek elszlávosodását – kalandozó hadjáratai során már az [[Al-Duna|Al-Dunáig]] is eljutott. Az időközben megnövekedett birodalmat egymaga már nem tudta ellenőrizni és engedelmességre bírni a druzsinájával, így fiait ülteti az egymástól távol eső területek központjaiba. A legidősebb fia, [[I. Jaropolk kijevi nagyfejedelem|Jaropolk]] ([[972]]-[[980]]) kapta a legfontosabb várost, [[Kijev]]et. Jaropolk öccse [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|Vlagyimir]] ([[980]]-[[1015]]), aki [[Novgorod]]ot irányította apja halálakor, hosszas háborúskodásba kezdett és végül megszerezte magának a kijevi nagyfejedelmi széket.
 
=== A Kijevi Rusz virágkora ===