„Esterházy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pallastalanítás |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
56. sor:
==Életpályája==
[[Fájl:Dersffy Orsolya.jpg|bélyegkép|Dersffy Orsolya]]
Esterházy Ferenc, [[pozsony]]i [[Ispán|alispán]] és [[Illésházy Zsófia]] ([[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] nádor testvére) fia volt. Hét bátyja, két nővére, két öccse és egy húga volt. Szülei [[Protestantizmus|protestánsok]] voltak. Hétéves korától nagynénjénél, Kubinyi Lászlóné Esterházy Magdolnánál nevelkedett. A [[Nagyszombat (település)|nagyszombati]] káptalani iskolában, a [[Vágsellye|sellyei]] gimnáziumban, majd a [[bécs]]i [[Jézus Társasága|jezsuitáknál]] neveltették, ahol a vallásos érzelmű ifjú a történelmen és retorikán kívül a hittant is komolyan tanulta, minek következtében [[1601]]-ben katolizált. Emiatt atyja kitagadta házából; nagybátyja, a protestáns Illésházy István pedig kéréssel, szorgalmazással, sőt [[trencsén]]i birtokának odaígérésével is vissza akarta tartani, de hasztalanul; Illésházyt [[lengyelország]]i bujdosásába is elkísérte, majd a [[Bocskai
[[II. Mátyás magyar király]] kegyét elnyerve, [[1613]]-ban az uralkodó testvérével együtt báróvá, egyszersmind tanácsossá és várkapitánnyá nevezte ki, s [[Regéc]] törvényes urává tette. [[1614]]-ben a nemzet nevében a [[linz]]i gyűlésre küldték, ahol a [[török hódoltság|török]] háború folytatását tárgyalták. Itt kivívta a külföldiek tiszteletét, úgyhogy ezután nem volt fontos ügy, amelyben ő ne vett volna részt. Egykori hitoktatójának, [[Pázmány Péter]]nek, [[Turóc vármegye|turóci]] [[prépost]]ból [[esztergomi érsek]]ké kinevezését ő eszközölte ki. [[1617]]-ben [[Bereg vármegye|beregi]], [[1618]]-ban [[Zólyom vármegye|zólyomi]] főispán, titkos tanácsos, majd főudvarmester (1618– hogy az 22) lett. Ezentúl az ország legfontosabb ügyeit többnyire rábízták.
|