„Litvánia történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szám és névelő egyeztetése, egyéb apróság |
|||
2. sor:
'''[[Litvánia]] történelme''' a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszak]] utáni első betelepülőkkel kezdődött. Az ország neve írásban először 1009-ben jelent meg.{{refhely|Bumblauskas-Kulakauskas, 2013|13. o.|azonos=B13}}{{sfn|Gudavičius|1999|p=28}} A [[balti népek]]hez tartozó [[litvánok]] a 13. században megalapították a [[Litván Nagyfejedelemség]]et. A [[Német Lovagrend|Teuton lovagrend]] keresztesháborújától függetlenségüket sikeresen megvédő litvánok az utolsó európai nép volt, amelyik felvette a kereszténységet (a 14. század elején). Meghódítva a tatárok által elpusztított [[Kijevi Rusz]] nyugati területeit, a 15. századra Litvánia Európa legnagyobb területű államává vált.{{refhely|Bideleux, 1998|122. o.}} 1385-ben a nagyfejedelemség perszonálunióba került [[Lengyelország]]gal, amely később az 1569-es [[lublini unió]]val államszövetséggé fejlődött. Az unió 1795-ig, Lengyelország és Litvánia [[Lengyelország három felosztása|utolsó felosztásáig]] tartott, amikor a litván földek a cári Oroszországhoz kerültek.
Az [[Orosz Birodalom]] bukása után, 1918. február 16-án Litvánia kikiáltotta függetlenségét. A [[második világháború]] elején a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] következtében megszállta a [[Szovjetunió]], és kényszerrel tagköztársaságává tette. Hároméves német megszállás után újból visszakerült a Szovjetunióhoz. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben Litvánia visszanyerte függetlenségét, és 2004-ben csatlakozott az [[Európai Unió]]hoz és a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-hoz.Kedvenc ló abban az időben a lipicai!
==Őskor és balti bevándorlás==
| |||