„Buda török kézre kerülése” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szám és névelő egyeztetése, egyéb apróság |
a →Buda ostroma: Egy vessző hiányzott |
||
17. sor:
== Buda ostroma ==
{{Bővebben|Buda ostroma (1541)|Habsburg–török háború (1540–47)}}
A király halála után Ferdinánd [[Isztambul]]ban érvényesíteni akarta [[magyarok|magyar]] trónigényét, de [[Fráter György]], [[I. János magyar király]] és a Szapolyai-család szolgálatában álló [[Pálos rend|pálos]] szerzetes és püspök a [[rákosi országgyűlés]]en királlyá tette a csecsemő trónörököst, [[I. János magyar király|János Zsigmondot]]. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele, s [[Erdély]]be küldött biztosai kötelezni akarták a magyar rendeket, hogy tegyenek hűségesküt a [[Habsburg-család|Habsburgok]]nak. Közben [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán]] is jelezte, hogy kész fegyveresen Magyarországra menni, hogy ''megvédje'' János Zsigmond ingatag trónját.
Ferdinánd [[Wilhelm von Roggendorf]] vezetésével [[1541]] tavaszán ismét egy 20 ezer fős zsoldossereget küldött [[Buda (történelmi település)|Buda]] elfoglalására.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1541_majus_4_roggendorf_ostrom_ala_veszi_budat/ 1541. május 4. Roggendorf ostrom alá veszi Budát]</ref> A várban tartózkodott [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] és a magyar trón birtokosa kisfia, János Zsigmond is. Izabella megrémült, de Fráter György és [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] kitartott, mert tudták, hogy már közelben van a felmentő [[oszmán hadsereg|török hadsereg]].
| |||