|
===A modern üdülőközpont===
Két eseménynek köszönhető, hogy Brassópojána nemzetközi szintű üdülőhellyé vált: az egyik az 1951-ben rendezett [[1951. évi téli egyetemi világbajnokság|IX. téli egyetemi világjátékok]], melynek alkalmából modern létesítményeket építettek, a másik pedig a [[DN1E főút (Románia)|Brassó–Brassópojána -országút]] 1964-es megnyitása.
1950. júliusában nagyméretű építkezésbe kezdtek, hogy Brassópojánát – akkori nevén Poiana Stalint – előkészítsék az 1951-es diákolimpiára. Felújították a sípályákat, sportlétesítményeket építettek (többek között két síugrósáncot, egy 1640 méter hosszú bobpályát, és egy 3000 férőhelyes jégpályát), és átadták a 350 ágyas ''Hotel Poiana'' [[Szálloda|szállodát]], melyben a versenyek résztvevőit helyezték el. A síelőknek egy 2600 méter hosszú [[drótkötélpályás felvonó]] állt rendelkezésükre, az ország legelső sífelvonója; az üdülő délnyugati részén pedig létrehozták a közel 1 hektáros mesterséges tavat. A munkálatokat 1951 első napjaiban fejezték be, és a január 28. és február 7. között megrendezett diákolimpián 23 nemzet 415 diákja vett részt.<ref name=epuran/><ref name=uni51/>
[[Kép:RO BV Poiana Brasov 1.jpg|bélyegkép|Pojána a völgyben]]
Több létesítménynek tragikus vége lett: a Hotel Poiana 1952. januárjában leégett (mivel nagyrészt fából épült, az alapzat kivételével teljes egészében megsemmisült), a bobpályát bezárták a sorozatos balesetek miatt, a sífelvonó pedig 1966-ban leszakadt, több tucat áldozatot követelve.<ref name=pint>{{cite web |url=http://www.agerpres.ro/social/2014/12/19/drumul-spre-poiana-brasov-a-implinit-50-de-ani-de-la-inaugurare-17-15-36 |title=Drumul spre Poiana Brașov a împlinit 50 de ani de la inaugurare |date=20141219 |accessdate=20181211 |first=Jana |last=Pintili |publisher=Agerpres}}</ref> A hivatalos változat alapján a szálloda egy úgyfelejtettott felejtett vasaló miatt gyúlt fel,<ref name=mat>{{cite book |first=Dan Mihai |last=Mateescu |title=Născut în Brașov |pages=71–99 |year=2018 |publisher=saját kiadás |location=Brassó |language=román |isbn=9789730270419}}</ref> bár egyes híresztelések szerint korrupt hivatalnokok okozták a tüzet, hogy eltüntessék az általuk elkövetett sikkasztások nyomait. Több személyt letartóztattak, de a vizsgálat eredményét sosem hozták nyilvánosságra.<ref>Profile of a city: Orașul Stalin (hangfelvétel). HU OSA 300-1-2-29787, Records of Radio Free Europe, 1953. január 14.</ref>
Mindezek ellenére a telep töretlenül fejlődött: 1958-ban a Hotel Poianát újraépítették ''Hotel Sport'' néven, és további két szállodát (''Poiana'' és ''Bradul'') emeltek.{{refhely|azonos=B19}} Hétvégente akár tízezer turista is felkereste az üdülőt.<ref name=epuran/> Brassópojána keleti részén kőfejtőt létesítettek (ezt mára már elhagyták, mint ahogy a mellette létesített síugrósáncokat is), ahonnan építőanyagot nyertek a szállodákhoz és egyéb épületekhez.{{refhely|Kovács|280–282. o.|azonos=K280}}
A telep fejlődésével időszerű lett egy modern autóút építése az Oaben-völgyi keskeny és meredek földút helyett, és 1960-ban a brassói városháza elrendelte egy új út építését. Három különböző tervet nyújtottak be az útvonalat illetően; a harmadik változat, melyet végül elfogadtak, a Postarét környékéről indult a Warthe-domb felé, és a [[Nagy-függő-kő|Nagy-tölgyes]] gerince mentén kanyargott, egy régi szekérutat követve. Ehhez nem volt szükség házak lebontására, nem tételezett fel bonyolult építészeti megvalósításokat, és a panorámák miatt turisztikai szempontból is értékes volt. A munkálatok 1962 utolsó negyedében kezdődtek, magát az utat pedig 1963 őszén kezdték építeni, és 1964. december 19-én avatta fel [[Gheorghe Gheorghiu-Dej]], a Román Kommunista Párt főtitkára. 1965-ben elkészültek a töltések, védőkorlátok, és a vízelvezető rendszer. 1966-ban az utat egy további 1,8 kilométeres szakasszal hosszabítottákhosszabbították, és teljes egészében leaszfaltozták.<ref name=sebastian/><ref name=pint/>
Az út elkészültével Brassópojána ugrásszerű fejlődésnek indult. Az 1970-es évek elején már öt szálloda,<ref name=princz/> az 1980-as évek elején pedig tíz szálloda és tucatnyi panzió működött, összesen több, mint 2500 férőhellyel.{{refhely|azonos=B19}} Sportpályákat, úszómedencét, új sípályákat és sífelvonókat építettek; orvosi rendelő, rendőrség („milícia”), postahivatal, óvoda, vadaspark, könyvtár, bevásárlóközpont, diszkó nyílt{{refhely|Bălteanu|31–37. o.|azonos=B31}} (ezek közül ma már csak a rendőrőrs működik). Pojánát számos külföldi turista látogatta, főleg németek, franciák, belgák, skandinávok. A külföldiek számára külön üzleteket („shop”-okat) és diszkókat tartottak fenn, ahol csak valutával lehetett fizetni (a kommunizmus alatt a román állampolgárok nem birtokolhattak törvényesen valutát).<ref name=mat/>
Az 1989-es rendszerváltás további lendületet adott a fejlesztéseknek: számos új panzió, villa, üdülőház épült, új utcákat hoztak létre, a sípályákat és a hozzájuk tartozó felszereléseket pedig európai szintre emelték.<ref name=adzx/> Az 1990-es évek végén felépült [[Ortodox kereszténység|ortodox]] temploma és kolostora.
|
