„Rákóczi László (főispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor:
A háború gerjesztette erdélyi zűrzavar miatt joggal féltette birtokait, ezért igyekezett Északnyugat-Magyarországon érdekeltségeket szerezni, sikertelenül. [[1660]]-ban Szejdi Ahmed seregével Erdélyre támadt és II. Rákóczi György [[június 7.|június 7-én]], [[Nagyvárad|Váradon]] belehalt a [[szászfenesi csata|szászfenesi csatában]] szerzett sebesüléseibe.<ref name="Horn80">{{Opcit|n=Horn 1990|o=80}}</ref> A magyar és erdélyi rendek ismétlődő segélykérésére [[1661]]-ben az udvar bejelentette, hogy csapatokat küld Erdély megsegítésére, ám a sereg élelmezését és elszállásolását többek között a vármegyék kelletlensége miatt nem sikerült maradéktalanul megoldani. [[Raimondo Montecuccoli|Montecuccoli]] eredménytelen és a törökkel való megegyezéssel végződő hadjárata nagy elégedetlenséget váltott ki a magyar rendek részéről, ráadásul a telet Felső-Magyarországon töltő hadsereg nagy károkat okozott<ref name="Horn82">{{Opcit|n=Horn 1990|o=82}}</ref>: Rákóczi László a nádorhoz írott levelében panaszolta, hogy szentmiklósi kastélyát feldúlták, 66 házát felégették. Határozott elégedetlenkedése viszont bécsi pozícióinak meggyengülését eredményezte.<ref name="Horn83">{{Opcit|n=Horn 1990|o=83}}</ref> Rákóczi az udvar politikájában csalódva utolsó éveiben azon dolgozott, hogy erdélyi támogatói körét megszervezve a Rákóczi–Kemény-párt vezetőjévé váljon.<ref name="Horn90">{{Opcit|n=Horn 1990|o=90}}</ref>
 
==== Részvétele a [[Váradi csata (1664)|váradi csatában]] ====
{{Bővebben|Váradi csata (1664)}}
 
[[1664]]-ben Rákóczi László az élére állt annak a csapatnak, mely májusban a törökök által elfoglalt és megerősített [[Váradi csata (1664)|Váradra támadt]]. Az összecsapásról több krónika és levél is beszámol, a legismertebb forrás mégis a ''Rákóczi végső butsuzó éneke'' című ballada.<ref name="Horn85">{{Opcit|n=Horn 1990|o=85}}</ref> A békeidők magyar történetírása a lírikus szöveget az események fő forrásának gondolta<ref name="Gyalókay440-447">{{Opcit|n=Gyalókay 1913|o=440-447}}</ref>, azóta bebizonyosodott, hogy a cselekmény [[Thököly Imre]] [[1685]]-ös váradi fogságához kapcsolódik.<ref name="Horn86">{{Opcit|n=Horn 1990|o=86}}</ref>