„Szászsebes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a →Látnivalók: Személynév egyértelműsítése |
||
84. sor:
* A várost [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]] [[1387]]-ben kiadott engedélye alapján vették körül falakkal és védőművekkel. [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] [[1485]]-ös rendelete nyomán a falakat kijavították és magasították. [[1571]]-ben újra megerősítették. [[1849]] után a kapukat, a déli és a keleti oldalon állt [[Barbakán (építmény)|barbakánnal]] és más erődítésekkel együtt lerombolták, de maguk a várfalak ma is szinte teljesen körülveszik a városmagot. Tornyai közül nevezetes a [[14. század]]i ''Studententurm'' ('Deák-torony' vagy ''Schneiderturm'' – 'Szabó-torony'). Az [[1438]]-as ostrom alatt ez a torony tartott ki legtovább és itt esett fogságba a [[domonkosok]] diákjaként a várost védő későbbi [[Georgius de Hungaria]], a „sebesi névtelen”. Az északi oldalon áll a ''Schmiedturm'' ('Kovács-torony'), a ''Schusterturm'' ('Csizmadia-torony'), a ''Bathoryturm'' ('Báthory-torony') és a Nyolcszögletű torony.
* A [[Ferences rend|ferences]] templom eredetileg a [[13. század]]ban épült, a kolostort [[1322]]-ben [[domonkosok]], [[1523]]-ban ferencesek, [[1529]]-ben ismét domonkosok lakták. A ferencesek [[1731]]-ben költöztek vissza Szászsebesre, templomukat [[1740]] és [[1769]] között romjaiból újjáépítették. [[1849]]-ben itt vette át [[Józef Bem|Bem]] [[Kossuth Lajos|Kossuth]] kitüntetését. Szerzeteseit [[1951]]-ben elhurcolták. A kolostort a [[2000-es évek]]ben újították föl.
* A Főtéren álló ''Zápolya-ház''ban ''(Fejedelmek háza, Königshaus)'' halt meg [[1540]]-ben [[I. János magyar király|Szapolyai János]]. Az egyemeletes épület eredetileg [[15. század]]i és a [[16. század]]ban bővítették. Udvari bejáratát két [[Római Birodalom|római kori]] kőoroszlán őrzi. [[Szászsebesszék]] gyűlése számára épült. Az [[Erdélyi Fejedelemség]] idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt. Benne működik a ''Ioan Raica Múzeum'' könyv- és várostörténeti, szépművészeti, román és szász népművészeti kiállítással. [[Afrika]]i etnográfiai és természetrajzi anyaga [[Franz Binder (utazó)|Franz Binder]] hagyatékából való, aki a városi patika tulajdonosa volt.
* Az egykori [[Szászsebesi evangélikus gimnázium|szász evangélikus gimnázium]] eredetileg [[1784]]-ből való, mai épülete [[1863]] és [[1869]] között, a templomerőd nyugati oldalának elbontása után készült. Nyugati homlokzata a Kispiacra, a keleti a nagytemplom kertjére néz. Az iskola diákja volt [[Lucian Blaga]].
* A Belvárostól északra egy temetőben áll az ''Istenanya Elszenderülése'' [[Ortodox kereszténység|ortodox]] (eredetileg [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus]]) templom, amelyet egy korábbi templom helyén [[1778]]-ban építettek. A város [[1701]]-ben egy 35 faluból álló görögkatolikus [[esperes]]i kerület központja volt. [[1733]]-ban öt román papját írták össze, [[1761]]-ben az ortodoxoknak négy, a görögkatolikusoknak egy papjuk volt. [[1756]]-ban az ortodox fiatalok eltávolították a templomból Samuel Pop görögkatolikus lelkészt, de [[1762]]-ben egy királyi rendelet ismét a görögkatolikusoknak ítélte a templomot. Miután szűknek bizonyult, a görögkatolikusok [[1817]]-ben elhagyták.
90. sor:
* Az ''Úr feltámadása'' [[Román ortodox egyház|ortodox]] templomot a város nyugati, román negyedében építették [[1819]] és [[1827]] között. [[Ikonosztázion]]ját [[Constantin Lecca]] festette. Mögötte áll a temetőkápolna, amely tulajdonképpen a város első, a [[17. század|17]]–[[18. század]] fordulóján épült ortodox kőtemplomának fennmaradt [[apszis]]a.
* A legtöbb régi épületet a Str. Lucian Blaga belvárosi szakaszán találjuk (nyugati része németül a ''Petrigasse,'' a keleti a ''Siculorumgasse'' nevet viseli): 1. régi posta ([[1900-as évek]]), 3. Weber-ház ([[16. század|16]]–[[18. század]]), 6. céhek háza (18. század), 10–12. Filtsch-ház (18. század – itt született a csodagyerek [[Carl Filtsch]]), 16. Roth-ház [[16. század|16]]–[[19. század]], 25–27. Kohuth–Breitenstein ház (16–19. század), 26. [[szecesszió]]s ház, 39. Heitz–Konrad ház (16–19. század), 52. Mauksch-ház (16–19. század).
* A Binder-ház 1861-ben került az Afrika-utazó [[Franz Binder (utazó)|Franz Binder]] birtokába, korábban 1820-ban a városi helyőrség parancsnoksága működött benne. Binder átépítette, a homlokzat emeleti ablaksora alatt két oldalon és a középső erkély felett egy-egy Afrikára utaló [[Fríz (építészet)|frízt]] helyezett el. A bal oldali domborművön a [[Gízai nagy piramis|Kheopsz-]], a [[Hafré-piramis|Hafré-]] és [[Menkauré-piramis]] és néhány [[kairó]]i épület, a jobb oldalon a [[philai]] Ízisz-templom és Kairó egyik kapuja, középen felül egy a [[Núbiai-sivatag]]ot átszelő karaván látható.
* A mai városháza [[1909]]-ben, Johann Schöpp polgármestersége idején épült.
* A volt állami iskola épülete [[1916]]-ból, a str. Valea Frumoasei/Griechengasse és a str. Dorin Pavel/Postgasse kereszteződésében.
| |||