„Királyi Magyarország” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A lap tartalmának cseréje erre: {{építés alatt}} {{Lásd még|A Magyar Királyság a kora újkorban}} A '''Királyi Magyarország''' (angolul: ''Royal Hungary''; német ny…
Címkék: Oldal nagy része eltávolítva tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
{{Lásd még|A Magyar Királyság a kora újkorban}}
 
A '''Királyi Magyarország''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Royal Hungary''; [[német nyelv|németül]]: ''königliches Ungarn'') egy, a [[19. század|19]]-[[20. század]]i [[a magyar történetírás|magyar történetírás]]ban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a [[16. század]]ban, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt [[Magyar Királyság]] [[Habsburg-ház|Habsburg-fennhatóság]] alá került részeit jelöli. A fogalom használata erősen kötődik a magyar protestáns és függetlenségi szemléletű történetírás hagyományaihoz. A [[második világháború]]t követően a [[Rákosi-korszak|Rákosi-]], majd a [[Magyarország 1957–1989 között|Kádár-rendszer]]ben is bevett fogalom maradt, használatának revideálása a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]t követően valósult meg. Bár a magyar történettudományban általánosult a Királyi Magyarország helyett a Magyar Királyság megnevezés használata, a közoktatásban és a magyar társadalom döntő többségében a mai napig előbbi számít bevett fogalomnak.
A '''Királyi Magyarország''' ([[angol nyelv|angolul]]: ''Royal Hungary''; [[német nyelv|németül]]: ''königliches Ungarn'') egy, a 16–17. századi [[Magyar Királyság]]ot nevezzük. Az elnevezés a [[Korai újkor|kora újkor]]i török hódoltság idején a [[Habsburg-ház]]i uralkodók irányítása alatt álló országrészt jelöli, mely a magyar államiság folytatója volt. Az állam a [[mohácsi csata]]vesztést követő kettős királyválasztás következményeként jött létre.
 
Történettudományi szempontból a fogalom, [[Pálffy Géza]] történészt követve, három okból is elutasítandó<ref name='Pálffy28'>{{Opcit|n=Pálffy 2016|o=28}}</ref>:
* „(…) a Királyi Magyarország kifejezés helytelenül azt sugallja, mintha mint a 16-17. században több Magyarország vagy több Magyar Királyság (királyi vagy Habsburg, erdélyi vagy fejedelmi, török török vagy Thököly-féle kuruc, sőt akár szlavóniai stb.) létezett volna.”<ref name='Pálffy28'></ref>
* [[1541]] után nem jött létre egy új magyar állam, amely [[1686]]-ig állt volna fenn, a Magyar Királyság ebben az időszakban jogfolytonosan működött tovább
* a korszakban nem használták ezt a fogalma, tehát a kortársak szerint sem jött létre új állam, a 16-17. században végig általános és bevett maradt a Habsburg-országrész ''regnum Hungariae''(Magyar Királyság [[latin nyelv|latinul]]) néven való említése
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Források ==
* {{cite book |author=Pálffy Géza |authorlink=Pálffy Géza |title= A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században |series=Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések |edition= 2. kiadás |year= 2016 |publisher= MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet |location= Budapest |isbn= 978-963-9627-31-4}}
 
[[Kategória:Historiográfiai fogalmak]]
 
== Jegyzetek ==