Pulszky Károly művészettörténész és [[Márkus Emília]] színésznő leánya. [[1913]]-ban, amikor az [[Orosz Cári Balett]] – [[Szergej Pavlovics Gyagilev|Szergej Gyagilev]] társulata – Argentínában vendégszerepelt, ott házasodott össze Vaclav NizsinszkijjelNyizsinszkijjel, a balett világsztárjával. Nevét ettől kezdve Nijinsky Romola formában használta. Pulszky Romola az Orosz Cári Balett [[1912]]-es budapesti vendégjátéka után csatlakozott az együtteshez. Gyagilev a házasság miatt elbocsátotta NizsinszkijtNyizsinszkijt. A házaspár ettől kezdve [[1945]]-ig Magyarországon élt. NizsinszkijNyizsinszkij megháborodott. Pulszky Romola mindent megtett a férje érdekében, Svájcban, egy St. Moritz-i intézetben ápoltatta, fellépéseket igyekezett szervezni neki, könyveket írt róla, beutazta a világot előadásokat tartani a táncos művészetéről.
LányukEgyik Nizsinszkijlányuk, Nyizsinszkij-Márkus Tamara [http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/227.html], és unokájuk Kinga Nijinsky Gaspers [http://www.phoenixnewtimes.com/issues/2000-08-24/stages.html] is színész lett.
NizsinszkijNyizsinszkij életéről 1997-ben [[Hubay Miklós]] színdarabot írt „Hová lett a rózsa lelke? /Nizsinszki/” címmel.
