„Jagelló-ház” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
I. Ulászló IV. Lázmér testvére volt, nem a fia, a magyaroknál meg nem árt jelezni ez a Habsburg magyar hercegnő volt, ezért kerülhetett újra Jagelló a magyar trónra |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
44. sor:
== Jagelló–Habsburg ellentét ==
[[1492]]. [[június 7.|június 7-én]] meghalt IV. Kázmér. Jog szerinti örököse, Ulászló lemondott a lengyel trónról és ezzel a dinasztia cseh–magyar és lengyel ágra szakadt. A következű lengyel királyok Ulászló öccsei, János Albert ([[1492]]. [[augusztus 27.]] – [[1501]]. [[június 17.]]), Sándor (1501. október – [[1506]]. [[augusztus 19.]]) és [[I. Zsigmond lengyel király|I. Zsigmond]] ([[1507]]. [[január 24.]] – [[1548]]. [[április 1.]]) voltak. A testvérek kezdetben megkísérelték politikájukat összehangolni. [[1492]]. [[december 5.|december 5-én]] Ulászló és János Albert szövetségi szerződést kötöttek, [[1500]]. [[augusztus 14.|augusztus 14-én]] pedig Budán megkötötték a magyar–lengyel–francia szövetséget, amely a Habsburg–spanyol kapcsolatot volt hivatott ellensúlyozni.
{{bővebben|Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben}}
Egyre nyilvánvalóbbá vált azonban, hogy a Jagelló országok közös érdekeinél az ellentétes érdekek az erősebbek. <!--Nehezítette az együttműködést, hogy a Kelet-Európában növekvőben lévő rendi befolyás a központosítás ellen hatott.--> [[I. Miksa német-római császár]] szövetséget kötött Lengyelország ellenfeleivel, a Német Lovagrenddel és az orosz cárral. A császár felismerte ugyanis, hogy míg Magyarországnak létérdeke a török elleni védekezés, Lengyelországnak ez csupán másodlagos az északi és keleti mellett. A Habsburg politikát siker koronázta.
| |||