„Tengrizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kiegészítés, dupla szóközök megszüntetése stb.
1. sor:
A '''tengrizmus''' a [[Magyarok|magyar]], [[Hunok|hun]], [[Törökök|török]], [[Mongolok|mongol]] [[sztyeppe]]i [[Nomadizmus|nomádpusztai]] birodalmak vallása,. többTöbb változata volt,; legfejlettebb formáját a [[kazárok]]nál érte elgyakorolták. EgyidejűenEgyütt élt a [[sámánizmus]] hitrendszerével, attól néha egyes elemei nehezen elválaszthatóak,választhatók el; valószínűleg szorosan összefonódott a két hitvilág. A tengrizmusttengrizmus egy az éggel azonosítható főisten,istensége [[Tengri]], az égi jellemziAtya. A türk feliratok szerint a legfőbb uralkodó, a [[kagán]] az égistenhez hasonló, és az égisten által jön létre, azaz Tengri fia.
 
== Tengri ==
[[Kép:Kurultáj - Magyar Törzsi Gyűlés, Bugac, 2014.08.09 (7).JPG|thumb|Táltosdob]]
Az égisten hozta létre a világot, de nem a ''semmiből teremtéssel''teremtette, hanem a ''meglévőbőlmeglevőből való készítéssel''készítette. Az istenvilág központjában ő áll, aki az égben lakik. Az ''ég'' (menny) török neve ''tanri'tengri''',. E amitszót [[Ahmad ibn Fadlán]] az [[Úzok|oguzok]]nálkal idézkapcsolatban isidézi.

A vallástörténet ezértTengri neveziistenség eztnyomán nevezi a hozzá kapcsolódó vallást '''tengrizmusnak'''. A türk feliratok az égisten tevékenységét a ''jarat'' igével írják le, a. [[magyar nyelv|magyarMagyar]] megfelelője e szónak a „gyarat”''gyarat'', amitmelyet ma „gyárt”''gyárt''-nak mondunk.
 
== A többi isten ==
Ibn Fadlán leírja, hogyan tisztelik a [[baskírok]] (magyarok) egyik istenségüket: neve vélhetően ''Mag''. Azon kívül felsorolja további tizenkét istenségüket: ''Tél'', ''Nyár'', ''Eső'', ''Szél'', ''Fa'', ''Ember'', ''Ló'', ''Víz'', ''Nap'', ''Éjszaka'', ''Halál'', ''Föld''. A legnagyobb, tizenharmadik istenük az Ég ura, illetve megszemélyesítője.{{refhely|Kmoskó [[Jákút]] felsorolásában a ''Halál'' mellé az ''Élet'' is be van toldva, azaz nála már tizennégy istenről van szó. Pontosabban még ennél is többről: beszámolója szerint egyes törzsek kígyókat, halakat és darvakat is tiszteltek.2007}}
 
Jákút meghatározása szerint bāšġird egy ország Konstantinápoly és Bulgár között. Eszerint az említett név a Kárpát-medencében élő magyarságra hivatkozik.{{refhely|Kmoskó 2007}}
Jákút tudósításának szóban forgó szakaszai ekként szólnak:
 
[[Jákút]] felsorolásában a ''Halál'' mellé az ''Élet'' is be van toldva, azaz nála már tizennégy istenről van szó. Pontosabban még ennél is többről: beszámolója szerint egyes törzsek kígyókat, halakat és darvakat is tiszteltek.{{refhely|Kmoskó 2007}}
:''„Közülük mindegyik egy fadarabot penis formára farag, s azután nyakába akasztja; ha utazni, vagy pedig ellenséggel szembeszállni kíván, megcsókolja s előtte leborulva azt mondja »Úristen, tégy velem így meg így!« Erre azt mondtam a tolmácsnak »Kérdezd meg valamelyiket, miféle érve van erre nézve, és miért tekinti istenének!« Felelte »Azért, mert én is ehhez hasonlóból jöttem a világra, és nem ismerek kívüle mást, ami létrehozott volna.«”'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
 
Jákút tudósításának szóban forgó szakaszai ekként szólnak:
:''„Vannak közülük egyesek, akik állítják, tizenkét istenük van: istene van a télnek, nyárnak, esőnek, szélnek, fának, embernek, lónak, víznek, éjjelnek, nappalnak, halálnak, életnek s földnek. Az az isten, aki az égben van, a legnagyobb köztük, jóllehet az velük közös megegyezés alapján állapodik meg, s mindegyikük helyeslőleg veszi tudomásul, amit társa tesz. »Távol legyen Allahtól, amit ezek a gonosztevők és hálátlanok (hitetlenek) állítanak, a lehető legtávolabb!« Láttunk közülük olyan törzset, amely kígyókat, egy olyan törzset, amely halakat, egy olyan törzset, amely darvakat tisztel; erre vonatkozólag értésemre adták: amikor egy velük ellenséges néppel hadakoztak, amely őket megszalasztotta, a darvak megszólaltak a hátuk mögött, mire azok, akik őket megszalasztották, megfutamodtak; ezért tisztelik a darvakat azt mondva: »Ez a mi istenünk, mert megszalasztotta ellenségeinket«; ezért tartják azokat tiszteletben.”'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
:''„KözülükKözülük mindegyik egy fadarabot penis formára farag, s azután nyakába akasztja; ha utazni, vagy pedig ellenséggel szembeszállni kíván, megcsókolja s előtte leborulva azt mondja »Úristen, tégy velem így meg így!« Erre azt mondtam a tolmácsnak »Kérdezd meg valamelyiket, miféle érve van erre nézve, és miért tekinti istenének!« Felelte »Azért, mert én is ehhez hasonlóból jöttem a világra, és nem ismerek kívüle mást, ami létrehozott volna.«'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
:''„VannakVannak közülük egyesek, akik állítják, tizenkét istenük van: istene van a télnek, nyárnak, esőnek, szélnek, fának, embernek, lónak, víznek, éjjelnek, nappalnak, halálnak, életnek s földnek. Az az isten, aki az égben van, a legnagyobb köztük, jóllehet az velük közös megegyezés alapján állapodik meg, s mindegyikük helyeslőleg veszi tudomásul, amit társa tesz. »Távol legyen Allahtól, amit ezek a gonosztevők és hálátlanok (hitetlenek) állítanak, a lehető legtávolabb!« Láttunk közülük olyan törzset, amely kígyókat, egy olyan törzset, amely halakat, egy olyan törzset, amely darvakat tisztel; erre vonatkozólag értésemre adták: amikor egy velük ellenséges néppel hadakoztak, amely őket megszalasztotta, a darvak megszólaltak a hátuk mögött, mire azok, akik őket megszalasztották, megfutamodtak; ezért tisztelik a darvakat azt mondva: »Ez a mi istenünk, mert megszalasztotta ellenségeinket«; ezért tartják azokat tiszteletben.'' (Kmoskó Mihály fordítása.){{refhely|Kmoskó 2007}}
 
== A szakrálisvallási uralkodó ==
A türk feliratok szerint a türk uralkodó, a [[kagán]] az égistenhez hasonló, az égisten hozta létre, azaz „gyártotta”: ''tengri teg tengri jaratmis türk Bilge kagan''. A kagán ugyanúgy gyakorolja a teljhatalmat a birodalomban, ahogyahogyan az égisten a kozmoszbanmennyben. A tengrizmusra jellemző a ''szent királyság''.
 
Ibn Fadlán a kazárokkal kapcsolatban írja le, hogy a kagán a nép jólétének letéteményese, akinek ha lejár az ideje, rituálisanszertartásosan meggyilkolják. A [[10. század]]i [[al-Isztahri]] leírja a kazárokról, hogy az új kagánt selyemzsinórral fojtogatni kezdik, amíg lélegzetét nem veszti, s ekkor megkérdezik tőle, hány évig akar uralkodni. Ha ezen idő előtt nem hal meg, akkor megölik. Az Északi Csou-dinasztia uralkodóház évkönyvei hasonlót írnak a türkökről. Az új uralkodót egy nemezbe tekerik, kilencszer megforgatják,. ezutánEzután nagy hajlongások közepette lóra ültetik, és meglovagoltatják, majd selyemzsinórral úgy fojtogatják, hogy éppen csak életben marad. Ekkor gyorsan megkérdik, mennyi ideig akar kagán maradni,. sS ekkor ő – alig van magánál – érthetetlen szavakat mormol. Ebből vonja le azután környezete a következtetést, hány évig fog uralkodni,. sS ha nem hal meg ezelőttezen időpont előtt, akkor megölik. A [[750]]. év körüli időkből származó [[ujgurok|ujgur]] feliratokbólfeliratokon is találtak utalást hasonló szokásra.
 
A kagán ''szentsége'' a török népeknél azt jelenti, hogy ''[[kut (mitológia)|kutkutja]]ja'' van. A ''kut'' egyhittel szerencsétkapcsolatos hozó szubsztanciafogalom, amimely mögöttanyagi materiálisképzetekben képzetekgyökerezik. rejlenek,A ami''kut'' a kirgizeknél egyik formájában vörös zselé alakbankocsonyaként csöpög a sátor nyílásán keresztül a tűzhelyre. De a ''kut'' jelentett talizmánt, bálványtvarázsszert, életerőt, lelket, szerencsét, boldogságot is.
 
A szakrálisvallási uralkodó és a hatalmat ténylegesen gyakorló helyettese alkották a [[szakrális kettős királyság]] intézményét.
 
== Hivatkozások ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tengrizmus