|
== Életrajz ==
SzülőiSzülei a kereskedői pályára szánták, de a művészet szeretete olyolyan erős volt benne, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és [[1845]]-ben [[Olaszország történelme|Itáliába]] utazott itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Leutazott egész [[Nápoly]]ig, hosszabb időt töltvén különösen [[Firenze|Firenzében]], ahol [[Markó Károly (festő, 1793–1860)|id. Markó Károly]] nagy befolyással volt ízlésének fejlesztésére. Markó hatása meg is látszott minden munkáján, mert Ligeti is azok közé a művészek közé tartozott, akik idealizálva, úgyszólván vasárnapi díszben szerették ábrázolni a természetet. Ligeti 1848-ban tért vissza hazájába, ahol mindaddig arcképfestéssel volt kénytelen foglalkozni, míg [[Károlyi István (politikus, 1797–1881)|Károlyi István]] gróf fölismerte szép tehetségét, pártfogása alá vette és a [[fót]]i kastélyban gond nélküli életet biztosított neki. Ugyancsak a Károlyi gróf költségén 1855-ben hosszabb utazást tett Keleten: bejárta [[Egyiptom]]ot, [[Palesztina|Palesztinát]], [[Libanon]]t, [[Damaszkusz]]t, [[Ciprus (sziget)|Ciprust]], Rodust, a görög szigeteket, [[Málta|Maltát]], [[Szicília|Sziciliát]] és végül negyedfélévi vándorlás után a legszebb vázlatok gazdag gyűjteményével tért vissza Fótra, pártfogójához.
Képeit, melyek a vázlatok után készültek, nagy tetszéssel fogadta a magyar közönség és Ligeti csakhamar olyan kedvező körülmények közé jutott, hogy lakását 1861-ben minden habozás nélkül áttehette [[Pest (történelmi település)|Pest]]re, s teljes odaadással élhetett művészetének. Egész sorát festette meg a keleti nap mindent bearanyozó fényében ragyogó tájképeknek és ezt a modort alkalmazta - kevesebb szerencsével - azokon a festményein is, melyeket egyes magyar vidékekről készített. Nevezetesebb tájképei: Taormina, Girgenti, a Cédrus-erdő, Sharai puszta, Bethlehem, Nazareth, Régi sírok a Libanon hegyén, Mar-Saba kolostor a Kidron völgyében, Budapest, Visegrád, a Fertő tava, Dévény vára. Ligetit a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeum]]ban 1868-ban a képtár őrévé nevezték ki. Hátrahagyott kész képeit, vázlatait és tanulmányait a [[Képzőművészeti Társulat]] állította ki és ebben a kiállításban különös érdeklődést keltettek a festési modorával ellenkező naturalisztikus felfogásról tanuskodó kézi rajzok. Főleg romantikus hangvételű tájképei híresek. Ezeken gyakran keleti utazásai elevenednek meg. Támogatta a fiatal [[Munkácsy Mihály]] és [[Mészöly Géza (festő)|Mészöly Géza]] fejlődését. Fő művei részben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] főépületében, részben a [[Magyar Nemzeti Galéria|Magyar Nemzeti Galériában]] láthatók. Mellszobrát [[Zala György (szobrász)|Zala György]] szobrászművész készítette el. Sírjára [[Donáth Gyula]] mintázott szép emléket.
=== Galéria ===
<gallery mode="packed" heights="150">
<center>
Ligeti Antal Trencsény vára.jpg|Trencsén vára
<gallery widths="120" heights="120px" perrow="6" style="border: 5px solid #FFFFFF; box-shadow: 0.1em 0.1em 0.5em rgba(0,0,0,0.75); -moz-box-shadow: 0.1em 0.1em 0.5em rgba(0,0,0,0.75); -webkit-box-shadow: 0.1em 0.1em 0.5em rgba(0,0,0,0.75); border-radius: 0.5em; -moz-border-radius: 0.5em; -webkit-border-radius: 0.5em;">
Fájl:Ligeti, Antal Trencsény- váraVisegrád (1860).jpg|TrencsénVisegrád vára(1860)
Fájl:Ligeti, AntalNazareth - Visegrád (1860)1862.jpg|VisegrádNázáret (18601862)
Fájl:Ligeti Pest Buda látképe.jpg|Buda és Pest látképe a Ferencváros felől (1866) ▼Fájl:Ligeti Nazareth 1862.jpg|Názáret (1862)
Ligeti, Antal - Greek Temple.jpg|Görög templom
▲Fájl:Ligeti Pest Buda látképe.jpg|Buda és Pest látképe a Ferencváros felől (1866)
Fájl:Ligeti, Antalantal - Greek TemplePalermo.jpg|Görög templom Palermo
Fájl:Ligeti, antalAntal Palermo- Old Trunk.jpg|PalermoÖreg fatörzs
Fájl:Ligeti, Antal - OldRomantic TrunkWaterside Landscape with Figures (1886).jpg|ÖregRomantikus táj vízparton, fatörzsalakokkal (1886)
Fájl:Ligeti Seaside Town 1886.jpg|Tengerparti város (1866) ▼Fájl:Ligeti, Antal - Romantic Waterside Landscape with Figures (1886).jpg|Romantikus táj vízparton, alakokkal (1886)
▲Fájl:Ligeti Seaside Town 1886.jpg|Tengerparti város (1866)
</gallery>
</center>
== Források ==
|
