„Kirgizisztán történelme” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cserehát (vitalap | szerkesztései)
1. sor:
[[Fájl:National emblem of Kyrgyzstan 2016.svg|jobbra|keretnélküli|281.997x281.997px]]
'''Kirgizisztán történelme''' az időszámításunk előtti 30. évezredben kezdődik. A modern kori ásatások is ebből az időszakból találtak maradványokat. A Krisztus előtti 550-es években az [[Akhaimenida Birodalom]] hódította meg a mai Kirgizisztán déli részét, majd 330 körül a Makedón birodalom foglalta el az akkoriban [[Dzsungária|Dzsungáriának]] nevezett Perzsa tartományt. Az 550 körüli időkben nomádok érkeztek, majd [[Dzsingisz mongol nagykán|Dzsingisz kán]] Mongol birodalmáé Kirgizisztán. Az Üzbég kánság a kezdeti korszakában vonult be Dzsungáriába. Oroszország 1876-ban vonult be Kirgizisztánba. A mai Kirgiz köztársaság 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. Az ország első elnöke a korábbi helytartó, [[Aszkar Akajev]] lett. A Tulipános forradalom 2005-ben lemondásra kényszerítette Akajevet, aki a hegyekbe vonult vissza. 2010-ben újabb forradalom tört ki.
 
35. sor:
Az új ország első elnöke Aszkar Akajev lett. Kirgizisztán 1991 december 8-án csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, majd a következő évben az ENSZ-hez. Akajev 2001-ben már harmadjára nyerte meg a választásokat, amiket még ebben az évben betiltott. Ez a nép haragját idézte elő. Akajev 2002-ben látogatást tett Washingtonban.
 
2005-ben kitört a Kirgizisztáni tulipános forradalom. A forradalmi állapotok hatására Akajev márciusban bejelentette lemondását, majd a hegyekbe vonult vissza. Utódja, Kurmanbek Bakijev még nagyobb diktatórikus rendszert alakított ki, mire a kirgiz nép 2010-ben forradalommal válaszolt. Bakijev megbukott, az ország új elnöke Roza Otunbajava lett, ezzel ő volt Kirgizisztán első női köztársasági elnöke. Annak utódja a mérnök [[Almazbek Atambajev]] (2011-2017) lett, akit a jelenlegi elnök, Soronbaj Jerenkov követett a tisztségén.
 
== Fordítás ==