„Rákóczi László (főispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
László [[1652]] végétől négy hónapot [[Erdély]]ben tartózkodott, figyelemmel kísérte a [[erdélyi országgyűlés|gyulafehérvári országgyűlés]] eseményeit és számos ismeretségeket kötött.<ref name="Horn67"></ref> [[1655]]-es magyarországi [[országgyűlés|diétán]] Rákóczi már mint [[Sáros vármegye]] főispánja vett részt. Szerepet kapott [[I. Lipót magyar király]] koronázási szertartásában és országgyűlési követként kapcsolatot tartott az uralkodóval.<ref name="Horn69">{{Opcit|n=Horn 1990|o=69}}</ref> Az országgyűlés pezsgő időszakában gyakori vendége volt a Lippay György érsek házában összegyűlő aulikus főúri körnek, de az erélyesebb törökellenes politikát támogató [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Mikós]] vagy [[Batthyány Ádám (királyi kamarás)|Batthyány Ádám]] pozsonyi házának is, emellett Rákóczi is gyakran látta vendégül a résztvevőket.<ref name="Horn70">{{Opcit|n=Horn 1990|o=70}}</ref> Az országgyűlés folyamán Rákóczi hetente küldte tudósításait [[II. Rákóczi György]]nek. Ezen a diétán került közelebbi kapcsolatba [[Nádasdy Ferenc (főúr)|Nádasdy Ferenccel]], a frissen megválasztott országbíróval, hasonló politikai nézeteik és művészet iránti közös fogékonyságuk is erősítette kapcsolatukat.
Az országgyűlést követően a megüresedett felső-magyarországi főkapitányi cím megszerzése volt Rákóczi László fő célja. Komoly katonai érdeklődését jól mutatta hatalmas fegyvergyűjteménye,<ref name="Horn7273">{{Opcit|n=Horn 1990|o=72-73}}</ref>
[[1657]]-ben II. Rákóczi György belépett az [[Északi háború (1655–60)|északi háborúba]], csapatai a svéd partraszállást követően [[Lengyelország]] ellen indultak. Rákóczi a fejedelem hadseregéhez küldött követség tagja és a helyi viszonyok ismerete révén a követút szervezője volt. A közeledési gesztusok mutatásán túl a követek más utasítással feltehetően nem rendelkeztek, a tatár támadás hírére hazaindultak. Rákóczi naplójában több jegyzetben is leírja a háború pusztította kietlen tájat, az utakon temetetlenül heverő halottakat.<ref name="Horn75">{{Opcit|n=Horn 1990|o=75}}</ref> Hazatérése után zborói várból követte a fejleményeket. Nagy aktivitással igyekezett segíteni az erdélyi ügyet: a lengyel területeken harcoló erdélyi sereg Lipót királynak címzett leveleit továbbította Bécsbe, embereivel biztosíttatta a csapatoknak utánpótlást szállító szekerek útját, az erdélyi birtokait megtámadó török-tatár harcosokra többször is ráütött, makoviczai birtokán pedig átjárót létesített az erdélyi, moldvai és havasalföldi menekültek nagy száma miatt.<ref name="Horn76">{{Opcit|n=Horn 1990|o=76}}</ref>
|