„Szung-dinasztia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kékít |
|||
98. sor:
==== A mongol fenyegetés ====
A 13. század első évtizedében új hatalom emelkedett fel északon, a mongoloké. [[Dzsingisz mongol nagykán|Dzsingisz kán]] 1211-ben már átfogó támadást indított a {{kínai|Jin|Csin}} ellen.{{refhely|Ebrey et al 2006|235. oldal}} A mongol nép ebben az időszakban nem számlálhatott többet 1,5 millió főnél, de soraikat hamarosan a dzsürcsi uralommal elégedetlen kitajok és han-kínaiak is gyarapították.{{refhely|Ebrey 1999|171. oldal}} 1214-ben békét kötöttek, amelynek értelmében a {{kínai|Jin|Csin}} a mongolok vazallus állama lett.{{refhely|Ebrey et al 2006|236. oldal}} A {{kínai|Jin|Csin}}-dinasztia megpróbált védekezni a kor emelkedő szuperhatalma, a mongolok ellen, és délebbre helyezte fővárosát, a mai [[Peking]]ből {{kínai|Kaifeng|Kajfeng}}be. Dzsingisz kán azonban ezt lázadásnak értékelte és újabb támadást indított, felégette Pekinget.{{refhely|Needham 1986|I. kötet 139. oldal}}
A {{kínai|Song|Szung}}-dinasztia ezúttal is rosszul mérte fel a stratégiai helyzetet és az ősi kínai elvnek megfelelően, miszerint a „szomszédom (túlsó) szomszédja a barátom”, a mongolokkal szövetkezett régi ellensége, a {{kínai|Jin|Csin}}-dinasztia ellen.{{refhely|Gascoigne 1974|156. oldal}} Ugyanazt a hibát követték el, mint az Északi {{kínai|Song|Szung}} bukása előtt, amikor a kitajok ellenében a túl erős dzsürcsik szövetségét keresték. A maradék kis {{kínai|Jin|Csin}} állam egy ideig egyszerre küzdött a mongolok és a {{kínai|Song|Szung}} ellen. Egy 1232-es beszámoló szerint hősiesen és sikeresen védték fővárosukat a mongolok ellen, mégpedig robbanó bombák és lángszórók bevetésével.{{refhely|Needham 1986|V. kötet 225. oldal}} 1233-ban azonban {{kínai|Kaifeng|Kajfeng}} elesett és a következő évben a {{kínai|Jin|Csin}}-dinasztia végleg elbukott.{{refhely|Needham 1986|I. kötet 139. oldal}}
| |||