„Sztójay-kormány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
a →Története: Személynév egyértelműsítése |
||
23. sor:
== Története ==
Magyarország német megszállását ([[Margarethe hadművelet]]; március 18-19.) követően alakult azzal a céllal, hogy az ország legalább részleges önállóságát fenntartsák, s így ne süllyedjen Magyarország a [[
Március 31-én rendeletet hoztak arról, hogy a vonatkozó törvények alapján minden zsidónak minősülő és 6 évesnél idősebb személynek [[április 5.|április 5]]-től „házon kívül” 10x10 cm nagyságú, szövetből, selyemből vagy bársonyból készült, kanárisárga színű, hatágú csillagot kötelező viselnie ruhája bal mellrészére varrva.
Ezzel egyetemben [[Jaross Andor]] államtitkáraival, [[Baky László]]val és [[Endre László]]val, valamint [[Ferenczy László (csendőrtiszt)|Ferenczy László]] csendőr alezredessel (a „három Laci”) megszervezte és végrehajtotta a vidéki zsidóság deportálását („munkaerő-kölcsönzés” címén), míg a budapestit (Európa ekkoriban legnagyobb zsidó közösségét) gettóba záratta, mivel Horthy az erősödő nemzetközi nyomás, illetve az [[Auschwitz-jegyzőkönyv]] napvilágra kerülése miatt a deportálásokat egy kisebb incidens után [[július 6.|július 6]]-án leállíttatta. Mintegy két héttel korábban, [[június 26.|június 26]]-án ugyanis Horthy koronatanácsot hívott össze, amin javasolta a deportálások leállítását. Ezt a „három Laci” figyelmen kívül hagyta és folytatták ez irányú tevékenységüket; mikor azonban Baky július elejére több ezer csendőrt akart a fővárosba vezényelni, hogy azok deportálják a budapesti zsidóságot is, Horthy egy esetleges puccstól tartva több páncélos egységet is a csendőrök elé vezényelt, akik sikerrel akadályozták meg, hogy azok bejussanak a városba. Ezután történt a deportálások azonnali és teljes körű leállítása.
A zsidó szerzők műveit ettől függetlenül [[Kolosváry-Borcsa Mihály]], a sajtó, a rádió, a könyvkiadás és a külföldi hírszolgálat kormánybiztosának vezetésével megsemmisítették. Ezt követően [[július 18.|július 18]]-án a kormány ajánlatot tett a németeknek (ún. [[Horthy-ajánlat]]) a még nem deportált zsidók külföldre evakuálására, elsősorban Svédországba és Palesztinába. Az ajánlat süket fülekre talált.
|