„Emberi méltóság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kékít
14. sor:
A modernkori gondolkodásban a fogalmat [[Immanuel Kant|Kant]] munkásságán keresztül értelmezzük és közelítjük meg. Nála az emberi méltóság gyökere az ember képessége értelmének használatára, így erkölcsi döntések meghozatalára.
 
[[Jogrendszer]]ben először az [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatában]] rögzítették a fogalmat, akkor még az Istent megnevezve az ember elidegeníthetetlen jogainak forrásának. Majd a [[francia forradalom]] idején megfogalmazott [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] volt a következő jogi dokumentum. A [[20. század]]i fontos mérföldkő volt, hogy az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] tragédiái után megalakuló [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] 1948-ban a modern polgári államok normájaként megfogalmazta az [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát]].
 
Legújabban az [[Európai Unió]] alapjogi chartája kísérelte meg az emberi méltóságon alapuló jogok összegzését 2000-ben.<ref>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:12012P/TXT Az Európai Unió Alapjogi Chartája]</ref> Az alapjogi charta része lett a [[Lisszaboni szerződés]]nek, így annak 2009. december 1-jei hatálybalépésével része az EU jogának, akár bíróságok előtt is lehet rá hivatkozni.