„Vizigót Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szövegcsere: [002] Hibás <br> taggek javítása AWB |
|||
23. sor:
}}
[[Fájl:Kingdom of the Visigoths.jpg|thumb|left|222px|A '''Vizigót Királyság''' területének alakulása 418–711 között és az arab hódítás (711–732)<br />
sötétrózsaszín — a királyság törzsterülete (418)<br/>
rózsaszín — a Galliában megszerzett területek 507-ig<br/>
29. sor:
kék csíkos — a vuaillé-i vereség után a frankok javára elvesztett területek<br/>
zöld csíkos — a vuaillé-i vereség után a burgundok javára elvesztett területek<br/>
piros csíkos — a Bizánc által átmenetileg (552–625) elfoglalt területek<
zöld — az 585-ben elfoglalt Szvéb Királyság<br/>
lila — a 6. század elején még független Baszkföld]]
70. sor:
== Gazdaság, társadalom ==
A gót hódítás után Hispániában továbbra is hispanorómai maradt a lakosság elsöprő többsége ({{szám|200000}} vizigót, {{szám|100000}} szvév, {{szám|3000000}} hispanorómai)<ref>[https://prezi.com/fobgx4kikfzg/hispania-tortenete-a-15-szazadig/ Zelei Dávid: Hispánia története a 15. századig]</ref>, viszont az addigi, jól kiépített ifrastruktúra és vele a kereskedelem, majd ennek hatására az egész gazdaság összeomlott. A városok az áruellátás megszűntével elnéptelenedtek; lakóik vidékre költöztek földet művelni. A pénzforgalmat az árucsere, a piacra termelő gazdaságokat az önellátás és vele a termelékenység drasztikus csökkenése váltotta fel. A templomokat, fórumokat, fürdőket lerombolták, hogy kitermeljék belőlük az építőköveket. A felhagyott bányák beomlottak. A kikötők feliszapolódtak, a hidak összerogytak, az utak elkátyúsodtak, a vízvezetékek ledőltek. A városiasodás csak lassan kezdődött újra, akkor is csak az olyan nagyobb központokban mint [[Toledo (Spanyolország)|Toledo]], [[Zaragoza]], [[Sevilla]], [[Tarragona]], illetve [[Barcelona]] — a [[Római Birodalom]]ban megvolt mértékét sosem érte el. A kisebb központokban azonban helyi hadurak erősítették meg pozícióikat, fenntartva az állandó jogi és gazdasági bizonytalanságot.<ref>[https://books.google.hu/books?id=r1xiDwAAQBAJ&pg=PT89&lpg=PT89&dq=Amrus+ibn+Juszuf+m%C3%B3r&source=bl&ots=5ZF1PWqKUj&sig=jwwS4vkcMcVUVX_lkA8nIPT8Gcc&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwip3ZuurvTdAhWysqQKHajDDKkQ6AEwCnoECAEQAQ#v=onepage&q=Amrus%20ibn%20Juszuf%20m%C3%B3r&f=false Brian A. Catlos: Kingdoms of faith. A new history of Islamic Spain.] ISBN 978-1-78738-071-4
A gót hódítók egyénileg gyorsan romanizálódtak, de ennek nem volt gazdasági jelentősége. Gót mintára tömegesen alakultak faluközösségek és kisparaszti gazdaságok, de ez az állapot nem tartott sokáig. A vagyoni egyenlőtlenségek miatt kialakuló feudális társadalomban a vizigót nemesség gyorsan összeolvadt a helyben talált hispanorómai nemességgel, jobbágyaikká téve a korábbi rabszolgákat, kolónusokat és a lesüllyedő gót szabad parasztokat.
| |||