„Dávid zsidó király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a link
13. sor:
| utód = [[Salamon zsidó király|Salamon]]
| örököse = <!-- csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos az utódjával -->
| házastárs = Mikhál, Ahinoám, Abigail, Maáka, Haggith, Abitál, Egla, [[Betsabé (Biblia)|Bethsabé]]
| gyermekei = Dávidnak Hebronban született fiai: Amnon, Kileáb, Absolon, Adonija, Sefatja, Jitream (Vö. 2Sám 3,2);
Dávidnak Jeruzsálemben született fiai: Sammua, Sobab, Nátán, Salamon, Jibchar, Elisua, Nefeg, Jafia, Elisana, Eljada és Elifelet (Vö. 2Sám 5, 14-16
30. sor:
Dávid király volt az, aki az időszámításunk előtti első millennium fordulóján elhódította Jeruzsálemet a terület őslakosaitól, a jebuzitáktól. A fellegvár alatt, a Moáb-hegyen, közel ahhoz a helyhez, amelyet Isten Izsák feláldozásához Ábrahám számára kiválasztott, volt egy szérűskert, amelyet a jebuzita Arauna birtokolt. Az Úr parancsára Dávid király megvette ezt a földet, hogy ott templomot építsen a frigyláda számára. Dávid csupán az előkészületeket tette meg [[Salamon temploma|a templom]] felépítéséhez, amelyet i.e. 950 körül végül fia, Salamon valósított meg.
 
1993 júliusában Tell el-Kádiban (az ókori Dán) egy [[Kr. e. 9. század]]ból származó [[sztélé]]-töredéket találtak, amely arról lett híres, hogy megemlíti "Dávid„Dávid házát"házát” (dinasztiáját). A Biblián kívül ez az egyetlen forrás, amely megerősíti Dávid király egykori létezését.<ref>Scolar: Kézikönyv a Bibliához, 2014</ref>
 
== A Biblia Dávidja ==
40. sor:
Saul féltékeny is lett rá, amely élete végéig tartó ellenségeskedéshez vezetett. Saul udvarában Dávidot felesége, aki Saul lánya volt és Saul fia is támogatta a királlyal szemben. Dávid nagyvonalú volt, kétszer is megkímélte Saul király életét, s ígéretet tett, hogy utódjaként megkíméli családját.
 
Saul nem hagyott maga után trónörököst, ugyanis fiával, [[Jonatán (Biblia)|Jonatán]]nal együtt csatában megölték, így Dávid lett előbb Júda, majd Izrael királya, miáltal [[perszonálunió]]ban egyesítette a kettészakadt országot. Elfoglalta Jeruzsálemet, megerősítette hatalmát, majd leszámolt a két országot fenyegető filiszteusokkal és kánaánita népekkel. Fiai közül az egyik, [[Absolon (Dávid fia)|Absolon]] megpróbálta elfoglalni atyja trónját, másik fia, [[Salamon zsidó király|Salamon]] pedig utódja lett. Első felesége, [[Mikhál]], Saul király lánya volt, egy másik pedig egyik hadvezérének az özvegye, [[Betsabé (Biblia)|Betsabé]]. Nagy bűne, hogy Betsabé férjét, a hettita [[Uriás (hettita)|Uriját]] (Uriást) olyan hadifeladattal bízta meg, amirőlamelyről tudta, hogy nem éli túl, így elvehette annak feleségét. Később Dávid megbánta tettét és elfogadta Isten ítéletét.
 
Dávid a keresztények számára Jézus messiásságának egyik igazolása. [[Jézus]]t az evangéliumok a „Dávid fia” címmel illetik (például [http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Mt&numch=12#23 Mt 12,23]). A Jelenések könyve pedig az üdvtörténet győzteseként Krisztust nevezi így.<ref>[http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=1&abbook=Jel&numch=5#5 Jel 5,5]</ref>