„Gyarmat (terület)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
==Története==
===Ókor===
Az ókorban főleg az [[asszírok]], [[föníciaiak]], [[Ókori Görögország|görögök]], [[Ókori Róma|rómaiak]] létesítettek idegen területeken olyan telepeket, ahová a korabeli gazdasági lehetőségekhez képest viszonylag túlnépesedett hazai területeken élő lakosság egy része elköltözhetett. Közülük is a legszámosabbak és legismertebbek a [[Görög gyarmatosítás|görög gyarmatok]] voltak, amelyek laza kapcsolatokat őriztek meg az őket alapító városállamokkal. A római kolóniák nagyrészt a légiók leszerelt katonáinak nyújtottak megművelhető földterületet, megélhetést. Ezek a gyarmatosok, telepesek a központi területek polgáraival azonos jogokat élveztek. A föníciaiak telepei eleinte elsősorban a tengeri kereskedelem céljait szolgálták, a korabeli hajózás támaszpontjai és kereskedelmi telepek voltak. Közülük [[Karthágó]] maga is önálló rabszolgatartó állammá vált, amely maga is megkezdte a gyarmatosítást.{{refhely|FOL|511. o.}}
===Újkor===
32. sor:
A gyarmatok függetlenedési folyamata [[1776]]-ban az [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|amerikai függetlenségi nyilatkozat]]tal vette kezdetét és eltartott egészen az [[1970-es évek]]ig. A gyarmatbirodalmak széthullásának az oka a népi felszabadító küzdelmek mellett az is volt, hogy az anyaállamok számára a gyarmati igazgatás fenntartása gyakran drága és felesleges volt. A gazdasági előnyök megszerzése a tőkés vállalatok számára legtöbbször a függetlenné vált államokban is lehetséges maradt a [[neokolonializmus]] révén.
Ezért vált lehetségessé az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] 1960. december 14-i határozatának elfogadása, amely szerint a gyarmatosítás az alapvető [[emberi jogok]] tagadása, így ellentétben áll
==== Újkori gyarmattartók és jelentősebb gyarmataik ====
| |||