|
[[teobromin|min]]), a hagymafélék (pl. [[tioszulfát]], [[kénorganikus vegyületek]] és [[diallil-diszulfid]]), a szőlő, a [[xilit]] (más néven nyírfacukor)<ref>{{cite doi|10.1016/j.cvsm.2011.12.003}}</ref> és még néhány más növény,<ref>{{cite web|title=Toxic Foods and Plants for Dogs|url=http://www.entirelypets.com/toxicfoods.html|publisher=entirelypets.com|accessdate=24 June 2010}}</ref><ref>{{cite web|last=Drs. Foster & Smith|title=Foods to Avoid Feeding Your Dog|url=http://www.peteducation.com/article.cfm?c=2+1659&aid=1030|publisher=peteducation.com|accessdate=24 June 2010}}</ref> például a dohány nikotinja szintén erős mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezés jelei a hányás, a hasmenés, az alhasi fájdalom, és az összeesés. A mérgezés következménye akár halál is lehet, úgyhogy a kevésbé súlyos esetek aktív szénre, a súlyosabbak állatorvosi segítségre szorulnak.<ref>{{cite book |last=Fogle |first=Bruce |authorlink=Bruce Fogle |year=1974 |title=Caring For Your Dog}}</ref>
{{részben nincs forrás}}
{{lektor}}
{{redir|Eb}}
{{Taxobox
| name = Kutya
| image = Mudi portrait.jpg
| image_px = 250px
| image_caption = [[Mudi]], magyar kutyafajta
| status = DO
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)''
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)''
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)''
| superclassis = [[Négylábúak]] ''(Tetrapoda)''
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)''
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)''
| infraclassis+ = ''[[Eutheria]]''
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Placentalia)''
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]''
| ordo+ = ''[[Ferae]]''
| ordo = [[Ragadozók]] ''(Carnivora)''
| subordo = [[Kutyaalkatúak]] ''(Caniformia)''
| familia = [[Kutyafélék]] ''(Canidae)''
| genus = ''[[Canis]]''
| species = ''[[szürke farkas|C. lupus]]''
| subspecies = '''''C. l. familiaris'''''
| trinomial = Canis lupus familiaris
| trinomial_authority = [[Carl von Linné|Linnaeus]], 1758
| synonyms =
*''Canis familiaris''
*''Canis familiaris domesticus''
}}
[[Fájl:Kutyaiskola.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Kutyakiképzés]]
[[Fájl:Stbernardinsnow.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Bernáthegyi]]
[[Fájl:Siberian Huskies line.jpg|262px|bélyegkép|jobbra|Szibériai huskyk]]
A '''kutya''' vagy '''eb''' ''(Canis lupus familiaris)'' ujjon járó [[Emlősök|emlős]] ragadozó állat, a [[szürke farkas]] ''(Canis lupus)'' egy már kihalt [[alfaj]]ának háziasított formája. Az egyetlen olyan emlős állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a ''familiaris'', azaz a ''családhoz tartozó'' jelzőt. A kutyákat szokás a [[társállat]]ok sorában emlegetni.
Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' családján belül a [[Kutyafélék|valódi kutyaformák]] ''(Canini)'' nemzetségéhez tartozó több más [[faj]]t is: ilyenek például a [[kisfülű kutya]] ''(Atelocynus microtis),'' az [[ázsiai vadkutya]] ''(Cuon alpinus),'' a [[nyestkutya]] ''(Nyctereutes procyonoides),'' az [[afrikai vadkutya]] vagy hiénakutya ''(Lycaon pictus)'' és az [[Erdei kutya|őserdei kutya]] ''(Speothos venaticus).'' A háziasított kutyát mindezektől a '''házikutya''' elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.
A kutyák munkatársként vagy munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként, házi kedvencként egyaránt szolgálják az embereket. Kelet-Ázsiában (vagy éhínség idején a világ többi részén is) emberi táplálék is lehet belőlük, ilyen célra tenyésztett fajta például a [[csau csau]].<ref>{{cite web|url=http://www.kutya-tar.hu/fajtak/csau-csau|title=Csau-Csau|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-fajtak|title=Kutyatár|language=magyar}}</ref>
== Elnevezései és használatuk ==
A ''kutya'' szavunk eredetére több feltételezés van. A finnugristák szerint [[Nyelvészet|hangutánzó]] eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: ''kucsa'', ''kucsu'', ''kucsó'', ''kucó''. A [[magyar nyelv|magyartól]] függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak például a [[szerb nyelv|szerb]] és [[horvát nyelv|horvát]] ''kuci'', az [[ukrán nyelv|ukrán]] ''kucsu kucsu'', az [[török nyelv|oszmán-török]] ''kuçukuçu'',<ref name="tf">{{Tótfalusi}}</ref> a [[vend nyelv|vend]] ''kujsi, kujsek'' és a [[szlovén nyelv|szlovén]] ''kuža.''
A szó protoindoeurópai rekonstrukciója *''kwōn''.<ref>[http://indo-european.info/dictionary-translator/word/ine/kw%C5%8Dn PIE-szótár]</ref> Az indoeurópai nyelvek közül például a [[hindi nyelv|hindi]] ''kutta'', a török nyelvekből az ótörök ''kuça''<ref>Vámbéry Ármin: ''A magyarok eredete'', Bp. 1882</ref> és ''kançık''<ref>[http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=%2fdata%2falt%2fturcet&text_number=+284&root=config Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa]</ref> közös indoeurópai-török eredetre utalnak.
Az ''eb'' szó ismét finnugrista álláspont szerint [[finnugor nyelvrokonság|ugor kori]] örökségünk. A másik két [[ugor nyelvek|ugor]] nyelvben ([[manysi nyelv|manysi]] és [[hanti nyelv|hanti]]) a kutya neve ''emp''. Az ''eb'' szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, [[Nyelvészet|szólások]] és [[közmondás]]ok elemeként használatos („ebadta”, „[[ebihal]]”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.).<ref name="tf"/>
Ugyanakkor gyakorlatilag az összes török nyelvben ''ut, et'' vagy ''it'' a kutya.<ref>[http://starling.rinet.ru/cgi-bin/response.cgi?single=1&basename=%2fdata%2falt%2fturcet&text_number=+124&root=config Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa]</ref>
== A kutya háziasításának története ==
{{fő|A kutya háziasításának története}}
A kutya a [[Szürke farkas|farkas]] egy mára már kihalt alfajának<ref>{{cite web|url=http://www.sciencenews.org/view/generic/id/350913/description/Now-extinct_wolf_may_be_ancestor_of_modern-day_dogs|title=Now-extinct wolf may be ancestor of modern-day dogs|author=Tina Hesman Saey|language=angol|date=2013-07-13}}</ref> [[háziasítás]]ával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-adatok is bizonyítják.<ref>{{cite journal|journal=Science 276|pages=1687-1689|author=Vilá és mts.|year= 1997|title= Multiple and ancient origins of the domestic dog|language=angol}}</ref> A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában {{szám|10000}}–{{szám|100000|évvel}} ezelőttre teszik, vagyis a kutya a [[középső kőkorszak]] vagy az [[újkőkorszak]] óta társa az embernek. A háziasítás kezdeteiről semmilyen dokumentum sem maradt fent, ezért főképp feltételezésekre, illetve régészeti leletekre hagyatkozhatunk<!--és a régészet?--><!--Hány régész talált dokumentumot? A régészek is feltételeznek, mivel csak tárgyakkal, csontokkal találkoznak-->.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-fajtak|language=magyar|title=Kutyatár}}</ref> A [[németország]]i [[Oberkassel]] környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezeréves kutya-állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve [[Szibéria|Szibériában]] egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen párhuzamosan ment végbe.<ref>{{cite web|url=http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=35679|title=Múlt-kor|language=magyar}}</ref>
Mivel a kutya és az ember több tízezer éve együtt él, emiatt gyakran közös genetikai nyomásnak voltak kitéve, ezért több hasonló genetikai változást lehet felfedezni a két faj fejlődésében.<ref>{{cite web|url=https://index.hu/tudomany/2013/05/16/evezredekig_egyutt_fejlodtunk_a_kutyakkal/|title=Évezredekig együtt fejlődtünk a kutyákkal|date=2013-05-16|language=magyar|author=MTI}}</ref>
=== A kutya háziasításával kapcsolatos kísérletek ===
==== Beljajev-kísérlet ====
A [[Beljajev-kísérlet]] során kutyák háziasításával kapcsolatban [[róka|rókákkal]] végeztek kísérleteket. Kiválasztottak néhány hím és nőstény rókát, és az emberrel barátságosabbakat tenyésztették tovább (ez volt az egyetlen szelekciós szempont). Néhány generáció után egyre több kutyára jellemző viselkedési és külső jegy jelent meg a populációban.<ref>{{cite web|url=http://www.kutyahirek.hu/index.php?aid=15554a9e1d908d69aab269e&cat=28|title= A kutya ősének háziasítása|date=2009-09-22|author=Nagy Noémi}}</ref>
==== Az ELTE kísérlete ====
Az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] munkatársai (Virányi Zsófia, Kubinyi Enikő, Miklósi Ádám) 2001 és 2003 között 13 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek fel családi körülmények között. A kísérletet [[Horkai Zoltán]] szelídített farkasai ihlették (bár korábban már [[A kőszívű ember fiai (film)|A kőszívű ember fiai]] című film forgatásához is szelídítettek farkaskölyköket).
A farkaskölyköket az önként vállalkozók saját otthonukban nevelték, 5 napos koruktól kezdve napi 20-22 órát töltve együtt (ide értve az együttalvást is). A program folyamán a kölykök részt vettek a nevelőik összes napi programjában.<ref>{{cite web|url=http://kutyakutatas.blogspot.hu/p/farkasneveles.html|title=Ne féljünk az embertől!|author=Virányi Zsófia és Kubinyi Enikő|language=magyar}}</ref>
==== Wolf Science Center-ben zajló kísérlet ====
A Bécsi Egyetem és a bécsi Állatorvosi Egyetem Virányi Zsófia vezetésével a Wolf Science Centerben 2008-óta tart 14 farkast és 13 kutyát, a farkaséhoz hasonló falkakörülmények között. A kutatás célja a farkasok és kutyák közösségi viselkedésének összehasonlítása, amikor az ember nem veszi át a vezető szerepét.<ref>{{cite web|url=http://www.origo.hu/tudomany/20130419-etologia-farkaskutatas-ernstbrunn.html|title=Aragorn szeret fenékbe harapni|author=Molnár Orsolya|date=2013-04-20|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.mrns.hu/index.php?page=content/hirek.php&nid=482|title=Farkasokkal és kutyákkal a társas viselkedés evolúciójának nyomában - Interjú Dr. Virányi Zsófiával|date=2012-04-14|language=magyar}}</ref>
=== A domesztikáció szakaszai ===
* kb. {{szám|15000|éve}}: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
* kb. 14-{{szám|15000|éve}}: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
* Kr. u. 1. század: [[Lucius Junius Moderatus Columella|Columella]] olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. a pásztorkutya legyen fehér, a juhászkutya legyen fekete)
* [[19. század]] vége: a tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület [[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]]) különböző, de hasonló karakterű egyedek).
===Összehasonlítás a farkassal===
[[Fájl:Timba+1.jpg|thumb|Egyes kutyák, például ez a tamaskán erősen hasonlítanak a farkasra]]
Az ugyanakkora termetű farkasokkal szemben a kutyák koponyája 20%-kal, agya 30%-kal kisebb.<ref>{{Cite book| author=Serpell, James| title=The Domestic Dog; its evolution, behaviour and interactions with people|year=1995|isbn=0-521-42537-9|publisher=Cambridge Univ. Press|location= Cambridge|page= 35}}</ref> A többi kutyaféléhez képest viszonylag kicsik a fogai. A kutyának kevesebb élelemre van szüksége az életben maradáshoz, mint az ugyanakkora farkasnak. Egyes szakértők szerint a kutya petyhüdt füle az állkapocs kisebb és gyengébb izmainak köszönhető. A kutya bőre vastagabb, mint a farkasé, így egyes inuit törzsek inkább a kutya bőrét részesítik előnyben, ami emellett nehezebben gyűrődik és tovább bírja a zord időjárást.<ref name="DOGS">{{Cite book| author=Coppinger, Ray|title=Dogs: a Startling New Understanding of Canine Origin, Behavior and Evolution|year=2001|isbn=0-684-85530-5|publisher=Scribner|location= New York}}</ref>
A kutyák gyengébben teljesítenek a [[megfigyeléses tanulás]]ban, viszont jobbak az [[instrumentális kondicionálás]]ban. A visszavadult kutyák társas viselkedése egyszerűbb, mint a farkasoké. A falkavezérek nem kényszerítik várakozásra étkezéskor a többi falkatagot. Nem segítik egymást abban, hogy megtalálják a táplálékot. A falkán belül nagyobb a versengés, mint a farkasok között.<ref name="DOGS" />
A visszavadult kutyák nem vadásznak jól a patásokra, ezért inkább dögevők. A Galápagos-szigeteken szerzett tapasztalatok szerint azonban a hüllőket könnyen elkapják.<ref name="Evolution">{{Cite book| author=Serpell, James| title=The Domestic Dog; its evolution, behaviour and interactions with people|year=1995|isbn=0-521-42537-9|publisher=Cambridge Univ. Press|location= Cambridge|page= 267}}</ref> A szabadban tartott kutyák is hajlamosabbak vadászni.
A kutya többnyire monogám.<ref name="Pal">{{Cite journal|author=Pal SK |title=Parental care in free-ranging dogs, Canis familiaris |journal=Applied Animal Behaviour Science |volume=90 |issue=1 |pages=31–47 |date=January 2005 |doi=10.1016/j.applanim.2004.08.002}}</ref> A visszavadult falkában többnyire a domináns pár szaporodik, de néha alárendelt tagoknak is lehetnek utódaik.<ref>Günther Bloch: Die Pizza-Hunde. {{ISBN|978-3-440-10986-1}}</ref> A hímek nem segítenek a kölykök felnevelésében, és nem ölik meg a más apától született kölyköket.<ref name="Evolution" /> Ez egyedülálló a kutyafélék között. Egyes források szerint abban is különböznek vad rokonaiktól, hogy nem öklendeznek vissza táplálékot a kölykök számára.<ref name="DOGS" />
Ezt azonban nem minden esetben figyelték meg. Vannak adatok arra, hogy a nőstények visszaöklendeztek táplálékot a kölyköknek, és arra is, hogy a hímek részt vettek a kölykök gondozásában. Mindezeket megfigyelték háznál élő kutyáknál, dingóknál, félig vad és visszavadult kutyáknál. A szabadban élő háziasított kutyák hímjei is visszaöklendezték az ételt a kölyköknek. Az egy hímmel való párzást és a nőstény kölyköknek visszaöklendezett táplálékát is megfigyelték a félvad kutyák falkáiban.<ref name="Pal"/><ref>Eberhard Trumler, Mit dem Hund auf du; Zum Verständnis seines Wesens und Verhaltens; 4. Auflage Januar 1996; R. Piper GmbH & Co. KG, München</ref>
A kutyák jobban kezelhetők, mint a szelídített farkasok, és általában jobban tanulnak a viselkedést követő büntetésekre és megerősítésekre, jutalmakra, mint a farkasok.<ref name="training">{{cite web| url= http://www.wolfpark.org/wolfdogs/Poster_section7.html| title= Are wolves and wolfdog hybrids trainable?|publisher=Wolf Park| accessdate=30 October 2008 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080615124627/http://www.wolfpark.org/wolfdogs/Poster_section7.html <!-- Bot Hozzáférés ideje: archive --> |archivedate = 15 June 2008}}</ref> A szelídített farkasokkal ellentétben a kutyák inkább a hangokra, mit a kézjelekre reagálnak.<ref name="training2">{{cite web| url= http://www.wolfpark.org/training/Example-1.html| title= Wolf Training and Socialisation: Example #1|publisher=Wolf Park| accessdate=30 October 2008 |archiveurl = https://web.archive.org/web/20080210012443/http://www.wolfpark.org/training/Example-1.html |archivedate = 10 February 2008}}</ref>
== Kutyafajták ==
[[Fájl:Big and little dog 1.jpg|bélyegkép|jobbra|A világ legkisebb ([[Csivava|Törpecsivava]]: 33 cm), és a világ legnagyobb ([[Német dog]]: 124 cm) kutyája.]]
[[Fájl:Hotosho-2.jpg|bélyegkép|jobbra|Az ősi [[hunok]] kutyája, a hotoso]]
A kutyák nagyon sok módon segítik az embert. Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése,<ref>{{cite book|title=Kutyakalauz|isbn=963 281 765 6 |publisher=Gondolat|year=1987||coauthors= Szinák János Veress István}}</ref> ezért a különböző feladatokra kitenyésztett kutyafajták testfelépítése nagymértékben eltér.
A világon az FCI mintegy 430 kutyafajtát tart nyilván, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra (például a német juhász és a labrador retriver).<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-napjaink-kutyai|title=Napjaink kutyái|language=magyar}}</ref> Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél. Például napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel.<ref>{{cite web|url=http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=3887|title=Munkakutyák 1|author=Reiter László|date=2012-02-22|accessdate=2012-03-04}}</ref>
A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több [[fajta]] kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat [[törzskönyv]]i nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a [[faj]]tastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, ilyen rizikófaktor például a [[spániel]]ek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a [[meztelenkutya|meztelenkutyák]] kevés szőrzete. A két fajtatiszta kutya szándékos keresztezéséből született kutyákat gyakran fajtakeresztezettnek nevezik.
=== A kutyafajták felosztása az [[Nemzetközi Kinológiai Szövetség|FCI]] szerint ===
{{fő|FCI fajtacsoportok}}
[[Fájl:Hangszer kutya.jpg|thumb|Hangszertokban pihenő kutya]]
A kutyafajtákat tíz csoportba osztották. Ezeket megjelenés vagy szerep alapján alakították ki. A tíz csoport:
* ''I. fajtacsoport'': pásztor- és juhászkutyák
* ''II. fajtacsoport'': schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok
* ''III. fajtacsoport'': terrierek
*''IV. fajtacsoport'': tacskók
* ''V. fajtacsoport'': spitzek és ősi típusú kutyák
* ''VI. fajtacsoport'': kopók, vérebek
* ''VII. fajtacsoport'': vizslák, szetterek
* ''VIII. fajtacsoport'': vízi vadászok
* ''IX. fajtacsoport'': társasági kutyák
* ''X. fajtacsoport'': agarak
== A kutya anatómiai felépítése ==
=== A kutya csontváza ===
[[Fájl:Dog anatomy lateral skeleton view.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A kutya csontváza: 1. lapocka; 1.H. nyakcsigolyák; 1.L. hátcsigolyák; 1.S. farokcsigolyák; 4. karcsont; 5. vállízület; 7. singcsont; 7.L. ágyékcsigolyák; 9. orsócsont; 10. lábtőcsont; 12. lábközépcsont; 13.R. bordák; 15. medence; 18. ''os penis''; 21. sípcsont; 21. térdízület; 23. szárkapocscsont]]
A kutya vázát kétfajta [[csont]] alkotja: csöves csontok (ilyen például a lábszárcsont) és a lapos csontok (például a koponya és a lapockacsont). A [[csontváz]] emelőszerűen működő csontok összessége, amelyeket a hozzájuk tapadó [[Izom|izmok]] mozgatnak. A csontok [[ízület]]eken keresztül érintkeznek egymással. Bonyolult felépítésük szilárdságot ad nekik, de ez nem nehezíti a mozgást; a [[kötőszövet]]i szalagok lehetővé teszik a csontok korlátozott mértékű és meghatározott irányú elmozdulását. A csontnak az ízülethez tartozó részét [[Porcszövet|porc]] fedi, amely könnyebbé teszi az ízület mozgását és segít elnyelni a rázkódási energiát. A csöves csontok az embrionális fejlődés során porcos szerkezetűek, a [[vemhesség]] kései szakaszában alakulnak valódi csontokká. A fiatal, még növésben lévő kutyáknál a csonthártyák belső rétege aktívan osztódik, így a csontok kívülről folyamatosan vastagodnak. A csöves csontok hosszanti növekedése az ízületekhez közel eső üvegporc-lemezben történik. Később a porc elcsontosodik, így hosszabbodik a csont. A csöves csontok hossznövekedése a kutyák tíz hónapos korára általában teljesen befejeződik, azonban nagytestű fajtáknál akár másfél évig is eltarthat.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=18-19 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref>
=== Érzékszervei ===
[[Fájl:Wolfika, a cocker spániel.jpg|thumb|Spániel]]
[[Jakob von Uexküll|Uexküll]]<ref>{{cite web|url=http://www.zbi.ee/uexkull/cv.htm|title=Jakob Johann von Uexküll észt biológus|language=angol}}</ref> szerint minden [[élőlény]] a saját érzékelésének világába van bezárva, mivel [[érzékszerv]]eivel az őt körülvevő világnak csak egy kicsike részét képes érzékelni, illetve [[idegrendszer]]ével, mentális képességével feldolgozni.
Az ember, akinek az elsődleges érzékelési élménye a [[látás]], nehezen tudja elképzelni, hogy milyen lehet a kutyák elsősorban illatokból álló világa.
A kutyák [[szaglás]]a és [[hallás]]a az emberénél sokkal fejlettebb, így kutyák képesek kiszagolni az elejtett vadakat, vagy akár a [[Pszichoaktív szer|kábítószert]] és a [[Robbanószer|robbanóanyagot]].
==== Orr ====
[[Fájl:Dog nose.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|A kutya rendkívül érzékeny orra]]
A kutyák egyik legfigyelemreméltóbb sajátsága a [[szaglás]]uk. Minden kutya ösztönösen szagmintát vesz, amiről csak lehet, legyen az ember, egy másik kutya, vagy akár egy hely. A kutyák [[orr]]a töméntelen információt képes felfogni, szaglóhámja negyvenszer nagyobb, és körülbelül milliószor érzékenyebb az emberénél. Egyes kutyafajták, például a [[véreb]]ek orra akár 100 milliószor is érzékenyebb lehet az emberinél.<ref name="nhm.org">{{cite web|url=http://www.nhm.org/exhibitions/dogs/formfunction/smell.html|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080801101136/http://www.nhm.org/exhibitions/dogs/formfunction/smell.html|archivedate=1 August 2008|title=Smell|date=6 May 2004|publisher=nhm.org|accessdate=22 October 2008}}</ref> [[Agy]]ukban 125-220 millió idegsejt végzi a szaglószervi [[inger]]ek feldolgozását.<ref name="coren"/> A vérebek agyában 300 millió idegsejt foglalkozik a szagingerek feldolgozásával.<ref name="coren"/> A kutyák orrának érzékenysége a szaglóhám megnövekedett felületének, illetve a fejlett agyi feldolgozásnak köszönhető. Egy átlagos kutyánál ennek a felületnek a nagysága 130 cm², míg az embereknél csak 3 cm². Szaglóhámjuk sűrűn redőzött, fodrai között megrekednek a szaganyagok.<ref name="Dummies guide">{{cite web|url=http://www.dummies.com/WileyCDA/DummiesArticle/id-5324.html|title=Understanding a Dog's Sense of Smell|publisher=Dummies.com|accessdate=22-10-2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080309123343/http://www.dummies.com/WileyCDA/DummiesArticle/id-5324.html|archivedate=2008-03-09}}</ref><ref name="A&A Universities">{{cite web|url=http://www.aces.edu/pubs/docs/U/UNP-0066/UNP-0066.pdf|format=PDF|title=The Dog's Sense of|publisher=Alabama and Auburn Universities|accessdate=22-10-2008}}</ref><ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=27 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> A nedves orr képes meghatározni a szaganyagot hordozó levegő áramlásának irányát. Az orr bőrének hidegre érzékeny receptorai észlelik a légáramlat szárító és hűtő hatását.<ref>Dijkgraaf S.;Vergelijkende dierfysiologie;Bohn, Scheltema en Holkema, 1978, {{ISBN|90-313-0322-4}}</ref>
==== Szem ====
A kutya [[szem]]e alapjában véve nagyon hasonlít az [[emberi szem]]hez. Természetesen több különbség van közöttük, ezért az ember és kutya látása és látótávolsága sem egyforma. A szem két fő részét a szemlencse választja el egymástól. Mikor a kutya növekszik, a szemlencséje is nő, ehhez a növekedéshez szükséges anyagokat a szemlencsetok élő sejtrétege biztosítja. A kutya szemének három rétege kívülről befelé: az ínhártya (sclera), a középső réteg (uvea) és az ideg- vagy [[recehártya]] (retina). Az ínhártya elől a szaruhártyába megy át.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=24 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref>
Sötétben a kutya jobban lát az embernél, ugyanakkor színlátása igen gyenge, egyrészt mert a háromféle csap helyett csak kétféle csapsejtje van, másrészt retinájának ingerfelfogó sejtjei között túlsúlyban vannak a fényérzékeny pálcikatestek, harmadrészt a pálcikák rétege alatt található ''tapetum lucidum'' miatt, mert az visszaveri a pálcikákra az összegyűjtött fénysugarakat. Ennek a vadon élő kutyák nagy hasznát veszik, mivel szürkületben vadásznak.<ref name="coren">{{Cite book|title = How Dogs Think|author=Coren, Stanley|publisher=First Free Press, Simon & Schuster |year = 2004|isbn = 0-7432-2232-6}}</ref> A mozgásra már igen messziről felfigyelnek. Az álló, mozdulatlan tárgyakat viszont nem érzékelik jól. A pudli látásélessége az embernél 20/75-nek felel meg.<ref name="coren"/> Mozgó gazdájukat már 800–900 m-ről is felismerik, de ha áll, akkor csak 500-600 méterről látják.<ref name="coren"/>
A különböző fajtájú kutyák szeme is különbözik méretben, formában, és a retina konfigurációjában.<ref>{{cite web| authors = Jonica Newby, Caroline Penry-Davey|title = Catalyst: Dogs' Eyes|publisher=Australian Broadcasting Corporation|date = 25 September 2003|url = http://www.abc.net.au/catalyst/stories/s953902.htm|accessdate =26 November 2006}}</ref> A kutyák látótere kétféle lehet. A rövid fejű fajtáknál a szem előrenéz (például a [[buldog]]nál), és nagyobb az átfedés a két szem látótere között. A hosszú fejű fajtáknál (például: [[drótszőrű foxterrier]], [[agár]]) a szem kissé oldalra néz, látóterük között csak kicsi az átfedés.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=25 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref> Sok hosszú orrú fajtában az éleslátás helye vízszintes csíkban egészen a szem széléig húzódik, így nagy területeket láthatnak élesen. Egyes hosszú orrú fajták látótere eléri a 270°-ot. A rövid orrú fajtákra jellemző, hogy az éleslátás helyén háromszoros az idegvégződések száma, így a látótér közepén látásuk élessége eléri az emberét.<ref name="note1" /><ref name="note2" />
Látják a sárga és a kék színeket, de a vörös és a zöld között nem tudnak különbséget tenni.<ref name="coren"/><ref name="note1">{{Cite book| last = A&E Television Networks|title = Big Dogs, Little Dogs: The companion volume to the A&E special presentation|publisher=GT Publishing|series = A Lookout Book|year = 1998|isbn = 1-57719-353-9}}</ref><ref name="note2">{{Cite book|title = The Dog|author=Alderton, David|year = 1984|publisher=Chartwell Books|isbn = 0-89009-786-0}}</ref><ref>{{cite web|author = Jennifer Davis|title = Dr. P's Dog Training: Vision in Dogs & People|year = 1998|url = http://www.uwsp.edu/psych/dog/LA/davis2.htm|accessdate = 6 June 2008|archiveurl = https://web.archive.org/web/20150209224340/http://www4.uwsp.edu/psych/dog/LA/davis2.htm|archivedate = 2015-02-09}}</ref> A világos és a sötét sárgát, illetve kéket a színárnyalat, és nem a fényesség alapján különböztetik meg.<ref>{{cite news |url=http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2374872/Dogs-CAN-colour-Scientists-dispel-myth-canines-black-white.html |title=Dogs CAN see in colour: Scientists dispel the myth that canines can only see in black and white |date=July 23, 2013 | location=London |work=Daily Mail}}</ref><ref>{{cite journal| author=Anna A. Kasparson, Jason Badridze, Vadim V. Maximov| title=Colour cues proved to be more informative for dogs than brightness| journal=Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences|date=Jul 2013| volume=280| number=1766| pages=| doi=10.1098/rspb.2013.1356}}</ref><ref>{{cite journal| author=Jay Neitz, Timothy Geist, Gerald H. Jacobs| title=Color Vision in the Dog| journal=Visual neuroscience| year=1989| volume=3| pages=119–125| url=http://www.neitzvision.com/images/cvdog.pdf| doi=10.1017/s0952523800004430| accessdate=2014-08-04| archiveurl=https://web.archive.org/web/20150413033937/http://neitzvision.com/images/cvdog.pdf| archivedate=2015-04-13}}</ref><ref>{{cite journal| author=Jay Neitz, Joseph Carroll, Maureen Neitz| title=Color Vision — Almost Reason Enough for Having Eyes| journal=Optics \& Photnics News| date=Jan 2001| volume=| number=| pages=26–33| url=http://www.neitzvision.com/images/CV-ReasonForEyes.pdf| accessdate=2014-08-04| archiveurl=https://web.archive.org/web/20160304133657/http://www.neitzvision.com/images/CV-ReasonForEyes.pdf| archivedate=2016-03-04}}</ref> A szürke kevesebb árnyalatát tudják megkülönböztetni, és a fényességet fele akkora pontossággal látják.<ref name="Miklósi 2009, p. 140">Miklósi, p. 140.</ref>
A legtöbb fajtában ritkák a fénytörési hibák, de például a [[rottweiler]]ek fele genetikai okok miatt [[rövidlátás|rövidlátó]].<ref name="coren"/> A kutyák bármely irányba jobban el tudják forgatni szemüket, mint az ember; a pupilla mozgástere fajtától függően 12–25°.<ref>Mech, David. ''Wolves, Behavior, Ecology, and Conservation''. The University of Chicago Press, 2006, p. 98.</ref>
A kísérletek szerint a kutyák képesek különböző összetett mértani formákat megkülönböztetni, így a kockát meg tudják különböztetni a prizmától. Érdeklődnek a kutyákat ábrázoló állóképek, árnyképek, tükörképek iránt, vagy a kutyás videók után, de érdeklődésük alábbhagy, miután hiába próbál kommunikálni a képen ábrázolt kutyával.<ref>Miklósi, p. 142.</ref>
A molekuláris kutatások legfrissebb eredményeinek egyike, hogy a kutyák szemében is kimutatták a ''kriptokrom 1'' nevű "fényérzékelő" molekulát. Ezek segítségével a kutyák képesek látni és érzékelni a mágneses teret.<ref>[http://www.mosthallottam.hu/allat/a-kutyak-latjak-a-magneses-teret-is/ A kutyák látják a mágneses teret is] Mosthallottam.hu, 2016. február 24.{{hu}}</ref>
==== Fül ====
A [[fül]] a kutyák egyik legkifinomultabb érzékszerve. Minden kutyafaj kitűnően [[Hallás|hall]]. Hallástartományuk 40 Hz–60 000 Hz,<ref name="Physics Factbook">{{cite web|url=http://hypertextbook.com/facts/2003/TimCondon.shtml|title=Frequency Range of Dog Hearing|last=Elert|first=Glenn|author2=Timothy Condon|year=2003|publisher=The Physics Factbook|accessdate=22 October 2008}}</ref> ami azt jelenti, hogy hallanak olyan magas hangokat is, amiket az emberek nem.<ref name="note2" /><ref name="Physics Factbook" /><ref>{{cite web|url=http://www.lsu.edu/deafness/HearingRange.html|accessdate=7 January 2008|title=How well do dogs and other animals hear}}</ref> A kutyák sokszor akár négyszer olyan messziről meghallják a hangot, mint az átlagos hallású ember.<ref name="Physics Factbook"/><ref>{{cite web| url = http://www.lsu.edu/deafness/HearingRange.html| title = How well do dogs and other animals hear| accessdate = 2010-03-21}}</ref> A kutyák mozgékony füle képes gyorsan a hang irányába fordulni.<ref name="Dog Sense of Hearing">{{cite web|url=http://www.seefido.com/html/dog_sense_of_hearing.htm|title=Dog Sense of Hearing|publisher=seefido.com|accessdate=22 October 2008}}</ref> A fület legalább tizennyolc izom mozgatja. A hang irányát gyorsabban képes meghatározni, mint az ember füle.
<gallery class="center">
Fájl:Basset hound.jpg|Két fültípus: lelógó …
Fájl:Hondenras Mudi.jpg|… és hetykén felálló fül
</gallery>
====Ízlelőszervek====
A kutya ízlelőbimbói másként oszlanak el, mint az emberéi. Az édes, a sós és a savanyú ízekre a nyelv széle a legérzékenyebb. A keserűre legérzékenyebb a nyelv töve, míg az unamit a nyelv elülső harmada ízleli a legjobban. Emellett vannak ízlelőbimbók a szájpadláson és a garatban is. Az ízlelőbimbók száma összesen 1700 (az embernél 9000). Az étel minőségétől függően a mirigyek kétféle nyálat választanak el: egy folyékonyabbat a zöldségek és egy nyálkásabbat a húsok emésztésére.<ref>Stanley Coren: ''Wie Hunde denken und fühlen. Die Welt aus Hundesicht – So lernen und kommunizieren Hunde''. Kosmos-Verlag, Stuttgart 2005, {{ISBN|3-440-10331-5}}, S. 95–103.</ref>
====Bőr====
[[Fájl:Vibrissen Dog.jpg|thumb|250px|A kutya tapintószőrei]]
A tapintás fontos a kutya számára, mivel az érintések érzelmi és társas kapcsolatokat közvetítenek. Érintéssel a kutya megnyugtatható: pulzusa lassabb, lélegzése egyenletesebb.
A tapintásban a bőrt tapintószervek segítik. Bőrükben kétféle receptor található: felszíni és mélyebb típus. A felszíniek érzékelik a felszíni érintéseket, és a szőrszálak mozgását. A mélyebben elhelyezkedő típus az erősebb nyomásra érzékeny. A kutya orrában és ajkain sok a receptor, ezért ezek a területek különösen érzékenyek. A kutya pofáján levő tapintószőrök töve szintén tele van receptorokkal. A tapintással foglalkozó agyterületek 40%-a ezekért a területekért felel. A tapintószőrök korai figyelmeztető jelzéseket szolgáltatnak az összeütközés megelőzésére vagy a szem sérülésének megelőzésére. Olyan érzékenyek, hogy már a mozgás keltette légáramlatokat is jelzik. A rezgésekre a tappancsok érzékenyek.<ref name="tast">Stanley Coren: ''Wie Hunde denken und fühlen. Die Welt aus Hundesicht – So lernen und kommunizieren Hunde''. Kosmos-Verlag, Stuttgart 2005, {{ISBN|3-440-10331-5}}, S. 107–125.</ref>
Míg a hidegre érzékeny receptorok testszerte megtalálhatók, addig a melegre érzékenyek az orrban csoportosulnak. Ezek segítik például a kölyköknek megtalálni az anyjukat. A forró tárgyakkal való érintésre a fájdalomreceptorok reagálnak. A fájdalomcsillapítás hatására a kutyák műtét után hamarabb felkelnek, esznek és isznak, és előbb hazaengedhetők. Gyakran nem mutatják ki fájdalmukat, hogy megőrizzék helyüket a rangsorban és a falkában. A fájdalmat jelezheti vinnyogás, nyüszítés, vakkantások, erős lihegés, gyors lélegzés, remegés, nyugtalanság, támadás, a fájó testrész nyalogatása vagy rágcsálása, gyorsabb szívverés, tág pupillák vagy a megemelkedett testhőmérséklet.<ref name="tast" />
== Kültakarója ==
A kutyák testét általában szőrzet borítja (kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet, ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik). A szőr lehet rövid, félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A színváltásra példa, hogy az [[Afgán agár|afgán agarak]] feketén születnek, és az első vedlés során érik el a végleges színüket, vagy a [[dalmata]] kiskutyák fehéren születnek és később jelennek meg rajtuk a foltok.
A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak.
A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-kutyatartas|title=Kutyatartás|language=magyar}}</ref>
== Magyar kutyafajták ==
A Kynológiai Világszervezet hivatalosan kilenc önálló őshonos magyar kutyafajtát tart nyilván: [[puli (kutyafajta)|puli]], [[pumi]], [[mudi]], [[kuvasz]], [[komondor]], [[Rövidszőrű magyar vizsla|rövidszőrű]]-, és [[drótszőrű magyar vizsla]], [[magyar agár]], [[erdélyi kopó]]. Ezeknek a magyar kutyafajtáknak kitűnő az örökítőképességük, megőrzésük nemzeti érdek. A fajták tudományos szelektálása és nemesítő tenyésztése csak a 19. század második felében kezdődött.
<gallery class="center">
Fájl:Puli Bogar von Szeghalom 8446.jpg|[[Puli (kutyafajta)|Puli]]
Fájl:Pumi.jpg|[[Pumi]]
Fájl:Mudi_blue_merle.jpg|[[Mudi]]
Fájl:Kuvasz_Prince_Napoelao_1.jpg|[[Kuvasz]]
Fájl:Komondor.jpg|[[Komondor]]
Fájl:Drahthaarvizsla.jpg|[[Drótszőrű magyar vizsla]]
Fájl:Vizsla_standing_Rosie_harness.jpg|[[Rövidszőrű magyar vizsla]]
Fájl:Magyar agar kan.jpg|[[Magyar agár]]
Fájl:Erdelyi_kopo_VadaszNimrodSzeder01.jpg|[[Erdélyi kopó]]
</gallery>
== A kutya szaporodása ==
[[Fájl:Dachshund puppies.jpg|bélyegkép|jobbra|Szuka a kölykeivel]]
A nőstény kutyát ''szukának'', a hímet [[Hímnem (biológia)|kannak]] nevezik. A kanok bármikor készen állanak a [[Szexualitás|párzásra]], míg a nőstények csak a ''párzási időszakban'', amikor a szuka úgymond „''tüzel''”.
=== A szuka tüzelése ===
A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik [[Nemi érettség|ivarérettnek]]. Az első tüzelés időpontja összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6–8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egyéves kor utánra tolódik. A tüzelés általában fél évenként következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza fajtánként eltérő lehet. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 7. és 17. napja közötti időszak a legalkalmasabb.
A tüzelés teljes ideje alatt a szukát nem célszerű közösségbe (kutyafuttatóba, [[Kutyaiskola|kutyaiskolába]]) vinni, mert a kan kutyákat mágnesként vonzza magához, ami felforduláshoz, az állatok küzdelméből kifolyólag az emberre is veszélyes helyzetekhez, kutyák sérüléséhez, elvesztéséhez, illetve nem kívánt szaporulathoz vezethet.
A szuka tüzelését az jelzi, hogy pérája (nemi szerve) megduzzad, az állat nyugtalanul viselkedik, felkelti a kanok érdeklődését, [[vér]]cseppeket hagy maga után.<ref name="www.kerberos.hu">{{cite web|url=http://www.kerberos.hu/cikkek/?id=61|title=Kerberos|language=magyar|accessdate=2010-10-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120526080352/http://www.kerberos.hu/cikkek/?id=61|archivedate=2012-05-26}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.kutyavari.hu/tuzeles.htm|title=Tüzelés|language=magyar|accessdate=2010-10-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120414200618/http://www.kutyavari.hu/tuzeles.htm|archivedate=2012-04-14}}</ref>
=== Vemhesség ===
A fedezést követően – amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt – a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől. A kölykök várható számát legegyszerűbben ultrahang vizsgálattal lehet megállapítani a vemhesség 30. napját követően.
A vemhesség második felében a szuka fokozott odafigyelést, illetve, mivel a megnagyobbodott méh kisebb helyet hagy az emésztési rendszernek, illetve a magzatok is egyre jelentősebb mértékben vonnak el tápanyagokat a szukától, gyakoribb etetést igényel.
Ha a vemhesség rendben lezajlik, a 60. nap környékén megindul az ellés. A szuka hozzávetőleg óránként hozza világra kölykeit, majd megszoptatja őket.<ref>{{cite web|url=http://kisallatbudafok.hu/publikaciok/kutya-szueletik|author=A budafoki állatgyógyászati központ|title=A kutyák elléséről|language=magyar}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.vadallatok.hu/kutya_tenyesztes.html| title=A kutyatenyésztésről|language=magyar}}</ref>
=== A nem kívánt szaporulat megelőzése ===
A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással vagy fogamzásgátlással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést. A felnőtt korban ivartalanított állatok esetében a műtét után célszerű a táplálék mennyiségét csökkenteni.<ref>{{cite web|url=http://www.szormokrendelo.hu/allatorvosi-cikkek/allatorvos-az-ivartalanitasrol|title=Az ivartalanításról|language=magyar}}</ref>
== Élettartama ==
A kutya várható élettartama fajtafüggő. A legtöbb fajtánál a [[medián]] 10 és 13 év közötti.<ref name="KC Survey">
{{cite web | url = http://www.thekennelclub.org.uk/item/570 | title = Kennel Club/British Small Animal Veterinary Association Scientific Committee | year = 2004 | accessdate =5 July 2007}}</ref><ref name="Denmark Survey">{{Cite journal | author=Proschowsky, H. F., H. Rugbjerg, and A. K. Ersbell | year = 2003 | title = Mortality of purebred and mixed-breed dogs in Denmark | journal=Preventive Veterinary Medicine | volume = 58| doi = 10.1016/S0167-5877(03)00010-2 | pmid=12628771 | issue=1–2 | pages=63–74}}</ref><ref name="British Owners">{{Cite journal|doi=10.1136/vr.145.22.625|author=Michell AR |title=Longevity of British breeds of dog and its relationships with sex, size, cardiovascular variables and disease |journal=The Veterinary Record |volume=145 |issue=22 |pages=625–9 |year=1999 |pmid=10619607}}</ref><ref name="Cassidy Data">{{cite web | url=http://users.pullman.com/lostriver/breeddata.htm | title=Dog Longevity Web Site, Breed Data page | author=Compiled by Cassidy, K. M. | accessdate=8 July 2007}}</ref> A fajta egyes egyedei élhetnek ennél rövidebb vagy hosszabb ideig.
A legrövidebb élettartamú fajta a [[bordeaux-i dog]], ahol az élettartam mediánja 5,2 év. Vannak más, nagyon rövid várható élettartamú fajták is 6-7 éves mediánnal, így a miniatűr bullterrier, az angol véreb vagy az ír farkaskutya.<ref name="Cassidy Data"/>
A legtovább élő fajták mediánja 14-15 év. Közéjük tartozik a toy pudli, a japán spicc, a border terrier és a tibeti spániel.<ref name="Cassidy Data"/> A keverékek várható élettartama hosszabb, mint azoké a fajtáké, amelyekből származnak. Az átlagos termetű keverék várhatóan legalább egy évvel tovább él, mint az összes fajtatiszta kutya várható élettartama.<ref name="Denmark Survey"/><ref name="British Owners"/><ref name="Cassidy Data"/><ref name="Vet School Data">{{Cite journal|author=Patronek GJ, Waters DJ, Glickman LT |title=Comparative longevity of pet dogs and humans: implications for gerontology research |journal=The Journals of Gerontology. Series a, Biological Sciences and Medical Sciences |volume=52 |issue=3 |pages=B171–8 |year=1997 |pmid=9158552|doi=10.1093/gerona/52A.3.B171}}</ref> A gyakran emlegetett legöregebb kutya a hagyomány szerint ''Bluey'', aki 1939-ben halt meg 29,5 éves korában.<ref name="AnAge">[http://genomics.senescence.info/species/entry.php?species=Canis_familiaris AnAge entry for Canis familiaris AnAge Database]. Human Aging Genomic Resources. Hozzáférés ideje: 17 July 2007.</ref> Ez a rekord azonban nem hiteles. A Guinness Rekordok könyve szerint hiteles korrekorder a 2011. december 5-én 26 évesen és 9 hónaposan meghalt ''Pusuke''.<ref>{{cite web |url=http://www.digitaljournal.com/article/315700 |title=Pusuke, world's oldest living dog, dies in Japan |date=7 December 2011}}</ref>
== A kutya betegségei ==
{{bővebben|A kutya betegségei}}
A többi élőlényhez hasonlóan a kutyát is több fertőző, genetikai valamint egyéb betegség fenyegeti. Ezek nagy része szűréssel, oltással és megfelelő tartással megelőzhető. Ebben a fejezetben a teljességre való törekvés nélkül bemutatunk pár példát.
A kutya egészségének megromlását leghamarabb általában a viselkedésén lehet észrevenni. Ilyenkor levertnek, zárkózottnak látszik, és kevesebbet mozog, mint máskor. Megváltozhat az étvágya is: olykor javul, máskor romlik.<ref>{{cite book |last=David |first=Taylor |authorlink=David Taylor |others= ford. Garai Attila |title=Én és a kutyám |year=2007 |publisher=Dorling Kindersley Könyv |edition= 5. kiadás |pages=229 |id={{ISSN|0866-1065}}}}</ref>
A betegségről árulkodik a láz. A kutya normális testhőmérséklete 38,5 °C a [[végbél]]ben mérve. A testhőmérséklet azonban nem csak betegségtől, hanem szaladgálástól, vagy egyéb természetes folyamatoktól is megemelkedhet.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-egeszseges|title=Egészséges kutya|language=magyar}}</ref>
=== Fertőző betegségek ===
[[Fájl:Rabid dog.jpg|220px|jobbra|bélyegkép|Veszett kutya]]
A kutya – különösen kölyökkorban (a többi állathoz hasonlóan) – ki van téve a fertőző betegségeknek, ezért a kutya oltási programját már nyolchetes korban el kell kezdeni.<ref>{{cite web|url=http://www.haziallat.hu/kutya/betegseg_gyogyitas/parvo-szopornyica-kutya-virus/1582/|title= Parvovírusos bélgyulladás és szopornyica|language=magyar}}</ref> Az oltási sor összeállításakor figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, illetve milyen betegség ellen szeretné a kutyát a gazdája immunizálni, valamint az aktuális járványügyi helyzetet.<ref>{{cite web|url=http://allatorvos-sopron.hu/oltasi-program.html|title=oltási program|language=magyar|accessdate=2013-01-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130130073200/http://www.allatorvos-sopron.hu/oltasi-program.html#|archivedate=2013-01-30}}</ref> Tanácsos a [[veszettség]], valamint az egyéb kutyabetegségek elleni kombinált oltások rendszeres beadása. A külső paraziták ellen különböző cseppekkel, bolhanyakörvvel lehet védekezni, bár a bolhanyakörv hosszú szőrű kutyáknál kevéssé hatékony.<ref>{{cite web|url=http://allatorvos-sopron.hu/kuels-vedekezes.html|language=magyar|title=Külső védekezés|accessdate=2013-01-19|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130130073107/http://www.allatorvos-sopron.hu/kuels-vedekezes.html#|archivedate=2013-01-30}}</ref>
A veszettség halálos, emberre, más állatokra is átterjedő idegrendszeri betegség, amit [[vírus]] okoz. A veszettség elleni [[Védőoltás|oltás]] [[Magyarország]]on kötelező, ennek köszönhetően a veszettség városi környezetben csak nagyon ritkán fordul elő.
=== Féregfertőzések ===
A féregfertőzések elsősorban a kölyökkutyák életét veszélyeztetik, a felnőtt kutyák esetén azonban az állat kondíciójának megőrzése illetve közegészségügyi okokból szükséges a féreghajtás, mivel egyes fajták az emberre is veszélyt jelentenek.
A [[globális klímaváltozással]] a korábban csak a Mediterráneumban megtalálható [[szívférgesség]] hazánkban is támadja a kutyákat.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/20130506-emberre-nem-jelent-veszelyt-a-szivfereg.html Emberre nem jelent veszélyt a szívféreg] Origo</ref>
=== Genetikai betegségek ===
* Csípőízületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Általában közepes és nagytestű kutyákon jelentkező ízületi elváltozás, amely azt jelenti, hogy a combfej nem megfelelően ül a vápában. A betegség általában a kor előrehaladtával romlik, ez azonban megfelelő életmóddal lassítható, illetve a tünetek műtéttel enyhíthetőek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-csontrendszer|title=Kutyák csípőízületi diszpláziája ''(veleszületett csípőficama)''|language=magyar}}</ref>
* [[Epilepszia]] rohamokkal járó idegrendszeri betegség. Népies nevén nyavalyatörés. Lehet örökletes, vagy okozhatja fertőzés, anyagcserezavar, vagy egyéb betegség szövődménye.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-idegrendszeri|title=A kutyák idegrendszeri betegségei|language=magyar}}</ref>
* Farkastorok esetén a kutya szájpadlása kettéhasadt, gyakran nyúlszájjal együtt jelentkezik. A farkastorokkal született kölykök életképtelenek.<ref>{{cite web|url=http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/kutyatar/kutyatar-egyeb-081029|title=Nyúlszáj és farkastorok kutyáknál|language=magyar}}</ref>
A kutya örökítőanyagát a 2x38 (76) autoszóma, az X és Y nemi kromoszómák és a mitokondriumok tartalmazzák. 2005-ben szekvenálták egy nőstény bokszer DNS-ét. A bázispárok száma 2 528 446 953 volt; a gének számát 19 300-ra becsülték.<ref>[http://www.ncbi.nlm.nih.gov/projects/mapview/map_search.cgi?taxid=9615 MapView Eintrag]</ref><ref>{{cite journal |author=Lindblad-Toh K, Wade CM, Mikkelsen TS, u. a. |title=Genome sequence, comparative analysis and haplotype structure of the domestic dog |journal=[[Nature]] |volume=438 |issue=7069 |pages=803–19 |year=2005 |month=December |pmid=16341006 |doi=10.1038/nature04338}}</ref>
===Fajtajellegek===
[[Fájl:Shar pei puppy (age 2 months).jpg|thumb|200px|jobbra|A shar pei túlzott ráncképződése]]
Egyes fajtáknál a szelekció olyan irányba ment el, ami olyan testfelépítéshez vezetett, ami betegséget okoz. Érintett lehet például a szem, a lélegzés, de vannak fajták is, amelyek nem tudnak természetes úton szülni, például az [[angol buldog]]. A minél bizarrabb megjelenés érdekében túlhajtották egyes fajták megjelenési jellegzetességeit, például a shar pei már annyira ráncos, hogy az rontja az egészségét. Ez állatkínzásnak számít.<ref>Th. Bartels und W. Wegner: ''Fehlentwicklungen in der Haustierzucht''. Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart 1998, {{ISBN|3-432-28131-5}}.</ref> A jelenséget a BBC 2008-ban bemutatott dokumentumfilmje, a Pedigree Dogs Exposed tárta a nyilvánosság elé. A német nyelvű országokban ennek a hatására tiltották ezt be.<ref>[http://www.dortmunder-appell.de/dortmunder-appell.pdf Dortmunder Appell für eine Wende in der Zucht zum Wohl der Hunde] {{Wayback|url=http://www.dortmunder-appell.de/dortmunder-appell.pdf# |date=20100108041539 }} (PDF)</ref>
===Mérgezések===
Több, ember által fogyasztott élelmiszer és élvezeti cikk mérgező a kutya számára. Ide tartozik a kakaó és a csokoládé ([[teobromin]]), a hagymafélék (pl. [[tioszulfát]], [[kénorganikus vegyületek]] és [[diallil-diszulfid]]), a szőlő, a [[xilit]] (más néven nyírfacukor)<ref>{{cite doi|10.1016/j.cvsm.2011.12.003}}</ref> és még néhány más növény,<ref>{{cite web|title=Toxic Foods and Plants for Dogs|url=http://www.entirelypets.com/toxicfoods.html|publisher=entirelypets.com|accessdate=24 June 2010}}</ref><ref>{{cite web|last=Drs. Foster & Smith|title=Foods to Avoid Feeding Your Dog|url=http://www.peteducation.com/article.cfm?c=2+1659&aid=1030|publisher=peteducation.com|accessdate=24 June 2010}}</ref> például a dohány nikotinja szintén erős mérgezési tüneteket vált ki. A mérgezés jelei a hányás, a hasmenés, az alhasi fájdalom, és az összeesés. A mérgezés következménye akár halál is lehet, úgyhogy a kevésbé súlyos esetek aktív szénre, a súlyosabbak állatorvosi segítségre szorulnak.<ref>{{cite book |last=Fogle |first=Bruce |authorlink=Bruce Fogle |year=1974 |title=Caring For Your Dog}}</ref>
=== Egyéb betegségek ===
| 