„Frédéric Joliot-Curie” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
74. sor:
Felesége [[1956]]-os halála után Frédéric vette át Irène funkcióját, a Párizsi Egyetem ([[Sorbonne]]) Atomfizikai tagozatának elnöki pozícióját, megtartva a ''Collège de France''-nál betöltött professzori funkcióját is. Mindez a nukleáris fizikának a tudomány minden területén való alkalmazásának elősegítését jelentette, ami útján az orvosi tudomány nagy lépésekben haladt.
 
Joliot–Curie tagja volt a franciaFrancia tudományosTermészettudományi akadémiánakAkadémiának, az orvosi akadémiának, valamint a [[Francia Köztársaság Becsületrendje|Légion d'honeur]] „Francia Becsületrendnek” és külföldi tagja az [[Egyesült Királyság|angol]] „Királyi Társaságnak” ([[Royal Society]]), melynek [[1947]]-es [[Hughes-érem|Hughes-érmét]] is elnyerte. [[1946]] és [[1955]] között ő volt az elnöke a francia ''Union rationaliste'', vagyis „Racionalista egyesületnek” is. A [[Világ Béketanács]], angolul ''World Council of Peace'' szervezetében, annak elnökeként végzett munkájáért [[1951]]-ben a [[Nemzetközi Sztálin Békedíj]]jal jutalmazták, ami Sztálin becsületvesztése után [[1956]]-ban [[Nemzetközi Lenin-békedíj]]ra, teljes [[Orosz nyelv|orosz]] nevén ''Mezsdunarodnaja Lenyinszkaja prjemija »za ukrjeplenyije mira mezsdu narodami«'' névre változott.
 
Joliot–Curie utolsó éveit egy nukleáris fizikai központ megteremtésével töltötte [[Orsay]]ban. Mind lánya, mind fia ott végezte tanulmányait. Fia, Pierre ugyancsak neves fizikus lett. Sugárbiológiával is foglalkozott.