„Ősrobbanás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
28. sor:
A galaxisok távolodása két ellentétes dolgot jelenthet. Az egyik Lemaître ősrobbanás-elmélete, amelyet [[George Gamow]] védelmezett és fejlesztett tovább. A másik a [[Fred Hoyle]]-féle állandó állapotú (steady state) modell, mely szerint a galaxisok távolodásával új anyag jelenik meg, melynek hatására bármely két időpontban hasonlóan néz ki a világegyetem.<ref>F. Hoyle '"A New Model for the Expanding universe", ''Monthly Notices of the Royal Astronomical Society,'' '''108''' (1948), 372.</ref> Az angolban használt „nagy bumm” („Big Bang”) kifejezést [[1949]]-ben [[Fred Hoyle]] alkotta meg gúnynévként Lemaître elméletére egy [[BBC]] rádióadás, ''A dolgok természete (The Nature of Things)'' alatt; a szöveget [[1950]]-ben tették közzé a brit ''The Listener'' című magazinban, itt jelent meg először nyomtatásban az elnevezés [http://www.nap.edu/books/0309093139/html/136.html].
 
Több évig a kétféle elmélet támogatottsága nagyjából egyenlő mértékű volt, a további megfigyelések viszont egyértelműen arra utaltak, hogy a világegyetem egy forró állapotból fejlődött ki. A [[kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás]] 1965-ös felfedezése után ezt tekintették a világegyetem eredetét és fejlődését legjobban leíró elméletnek, és gyakorlatilag az összes kozmológiai elméleti munka manapság ennek kiterjesztése vagy finomítása. A jelenlegi munkák legtöbbje azzal foglalkozik, hogy hogyanmiképp alakultak ki a galaxisok az ősrobbanás során, mi történt az ősrobbanáskor, valamint a megfigyelések és az elmélet összeegyeztetésével.
 
Óriási előrehaladás történt az ősrobbanás-kozmológiában az [[1990-es évek]] végén, és a [[21. század]] elején a [[távcső|távcsövek]] technológiájának nagy fokú fejlődésével, és az olyan [[műhold]]ak nagy mennyiségű adatával, mint a [[COBE]], a [[Hubble űrtávcső]] vagy a [[WMAP]]. Ezek az adatok lehetővé tették a csillagászok számára, hogy az ősrobbanás paramétereit nagy pontossággal határozzák meg, és egy új, váratlan felfedezést tettek, mely szerint a világegyetem gyorsulva tágul (lásd [[sötét energia]]).