„Krími háború” változatai közötti eltérés

A háborúban összesen több mint 16 000 önkéntes is harcolt, többek között lengyelek, svájciak, olaszok és németek, valamint olyan szláv önkéntesek akik nem az oroszokkal rokonszenveztek (horvátok, csehek, orosz ellenzékiek), különösképp Szevasztopol ostrománál. Oroszország támogatására a török elnyomástól szenvedő görög és bolgár önkéntesek érkeztek nem túl nagy számban, viszont erőkkel próbálta kivenni a részét Montenegró és Szerbia (a szerb erők kötelékében macedónok is), de csapataik jobbára a külső balkáni frontokon harcoltak.

A háborúban sok, már a modern háborúkat előrejelző mozzanat jelent meg. A küzdő felek hadiflottáin először rendszeresítettek robbanólövedékeket a korábbi tömör vasgolyók helyett, és ezzel végleg elavulttá tették a fából épült hadiflottákat. A [[sinopi csatában]] az oroszok így semmisítették meg könnyedén a törökök teljes fekete-tengeri flottáját. Szerepet kapott a távíró, és a vasút. A [[balaklavai csata]] előzményeinek hatására került kidolgozásra a [[meteorológiai előrejelzés]] első elmélete, és megjelent a szigorúan katonai célú cenzúra is, mivel Angliában súlyos botrányt okozott, hogy a londoni [[The Times]] olyan pontos katonai információkat közölt az eseményekről, hogy ezáltal az orosz hadvezetés lényeges előnyökhöz jutott.

 

== A párizsi béke ==