„Jurisics Miklós” változatai közötti eltérés

Amikor [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét [[1532]]-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én [[Pargali Ibrahim|Ibrahim nagyvezír]] megszállta Kőszeget. Jurisicsnak, a vár kapitányának, 700 fegyveres állt rendelkezésére, és kevés lőszer volt birtokában. Elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte, s a nagyvezír felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 27-én, majd 28-án általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, és unégynégy török lobogót tűzött ki, de a védők visszaverték támadásukat, jóllehet a védősereg fele elesett, és fogytán volt a lőpor. JuricsisotJurisicsot néhány órával később a nagyvezír magához hívatta, és kijelentette, hogy a szultán a jelképes kapituláció (lófarkas zászló kitűzése) fejében lemond a vár további ostromáról. Augusztus 29-én a török hadak elvonultak, Kőszeg megmenekült. A szultán a Király-völgy és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket, ezt a dombot ennek emlékére Szultán-dombnak hívják.