„Jurisics Miklós” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 130.93.204.153 (vita) szerkesztéséről Tulipanos szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
5. sor:
[[Kép:Statue of Nikola Jurisic in Koszeg, Hungary.JPG|bélyegkép|230px|Jurisics Miklós szobra [[Kőszeg]]en.]]
[[Fájl:Kőszeg Jurisics címer.JPG|bélyegkép|jobbra|230px|Jurisics címere a [[kőszeg]]i Városházán]]
==Élete==
11. sor:
Tekintélyes horvát családból származott. [[1524]]-ben a [[bécs]]i országgyűlésen a felsőházban foglalt helyet. [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] több alkalommal bízta meg politikai és diplomáciai feladatokkal. A [[mohácsi csata]] utáni [[Magyar belháború (1526–38)|belháború]] a horvát-szlavón területeket sem kímélte;<ref>Varga Szabolcs: Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás" története. In: ''Századok'' 142. (2008) 1075–1134. o.</ref> mivel [[Frangepán Kristóf]] – akinek horvátokból álló serege 1526-ban jórészt érintetlen maradt – [[I. János magyar király|Szapolyai János]] párthíve lett, [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] mások mellett Jurisicsot bízta meg politikai érdekeinek képviseletével. Míg Ferdinánd [[Batthyány Ferenc (horvát bán)|Batthyány Ferenc]]et nevezte ki horvát-szlavón bánnak, addig Jurisics szlavón és alsó-ausztriai főkapitányi címet ''(supremus capitaneus)'' kapott. Jurisics Miklós Vas megyei letelepedése nem példa nélküli: a Ferdinánd-párti horvát-szlavón területeket sújtó rendszeres török támadások miatt több ezer [[Burgenlandi horvátok|horvát]] költözött a nyugat-magyarországi Batthyány-birtokokra, akik az 1530-as években részben Jurisics katonáiként szolgáltak.
Jurisics [[1529]]. [[augusztus 27.|augusztus 27-én]] a hadi ügyek intézésével a [[Krajna (Szlovénia)|Krajna]] határszélén foglalkozott; ez év végnapjaiban már Kőszegen volt, ahonnan [[Szombathely]]en Szapolyai párthívei ellen intézett támadásokat. [[1530]]. [[május 17.|május 17-án]] I. Ferdinánd [[Innsbruck]]ból [[Lamberg József]]et és Jurisicsot [[Konstantinápoly]]ba küldte követségbe fegyverszünet és békekötés céljából. [[Október 17.|Október 17-én]] érkeztek oda, azonban a szultán elutasító választ adott, letartóztatta kettejüket, és [[december 22.|december 22-én]] bocsátották őket szabadon. Bár az oszmánok más esetben is
== Kőszeg ostroma ==
{{Bővebben|Kőszeg ostroma}}
Amikor [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét [[1532]]-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én [[Pargali Ibrahim|Ibrahim nagyvezír]] megszállta Kőszeget. Jurisicsnak, a vár kapitányának, 700 fegyveres állt rendelkezésére, és kevés lőszer volt birtokában. Elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte, s a nagyvezír felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította. Augusztus 27-én, majd 28-án általános ostromot intézett az ellenség a vár ellen, felmászott a falakra, és
[[Fájl:Jurisics Miklós címere.jpg|bélyegkép|balra|200px|Jurisics címere.]]
Tény, hogy Jurisics hősiesen védelmezte a várat, de az ostrom okai napjainkban új megvilágítást nyertek. Szulejmán értesült róla, hogy
== Jurisics későbbi pályája ==
|