„Szarajevói merénylet” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:738:806:23FB:70AD:3852:8971:7465), visszaállítva Tulipanos szerkesztésére: vandalizmus
(Visszavontam az utolsó  változtatást (2001:738:806:23FB:70AD:3852:8971:7465), visszaállítva Tulipanos szerkesztésére: vandalizmus)
A merénylet következtében egy hónap múlva az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a [[Szerbia|Szerb Királyságot]]. Ezt követően az európai országok sorra bekapcsolódtak a háborúba, és kezdetét vette az első világháború.
 
A merénylet napja és Ferenc Ferdinánd látogatása [[Szent Vitus]] napjára, az 1389-es [[Rigómezei csata (1389)|rigómezei csata]] évfordulójára esett. A hagyomány szerint egy szerb nemes az ellenség táborába lopakodva ezen a napon ölte meg [[I. Murád oszmán szultán|I. Murád oszmán szultántG]]t.
 
== Előzményei ==
=== A Balkán a századfordulón===
geci[[Kép:Dragutin Dimitrijević-Apis, ca. 1900.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Dragutin Dimitrijević]]]]
[[fájl:1908-10-07 - Moritz Schiller's Delicatessen.jpg|thumb|200px|szarajevói lakosok olvassák az annexióról szóló felhívást]]
Az 1878-as [[berlini kongresszus]]on az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] engedélyt kapott a [[boszniai vilajet]] okkupálására (megszállására), de az jogilag az [[Oszmán Birodalom]] része maradt. Az említett kongresszuson a nagyhatalmak elismerték [[Szerbia]] függetlenné válását is. Az új szerb fejedelemség, később királyság, szoros kapcsolatot tartott fenn az Osztrák–Magyar Monarchiával.<ref>MacKenzie 1995, 9–10. o.</ref> A helyzet 1903 májusában változott meg, amikor a [[Dragutin Dimitrijević]] szerb vezérkari ezredes által vezetett katonatisztek megrohamozták a királyi palotát. A sötétben vívott összecsapásban elfogták Laza Petrović tábornokot, a királyi testőrség vezetőjét és kényszerítették, hogy fedje fel I. Sándor király rejtőzködési helyét. Ennek következtében, amikor a király és a királyné kinyitotta a rejtekhely ajtaját, a támadók mindkettőjüket kivégezték. A királyt 30, a feleségét 18 találat érte, ezután testüket brutálisan felkoncolták.<ref>MacKenzie, 1995, 22. o.</ref> Ezt követően a holttesteket a támadók kidobták a királyi palota ablakán.<ref>Mackenzie, 1995, 22–23. o.</ref> A támadás során Petrović és a királyi család több tagja is életét vesztette. A királyné testvéreinek meggyilkolását [[Vojislav Tankosić]] szervezte meg. A megüresedett trónt [[I. Péter szerb király|Karađorđević Petar]] avagy [[I. Péter szerb király|I.Péter]] foglalta el.<ref>Mackenzie, 1995, 23–24. o.</ref>