„Szarajevói merénylet” változatai közötti eltérés

A merénylet következtében egy hónap múlva az Osztrák–Magyar Monarchia megtámadta a [[Szerbia|Szerb Királyságot]]. Ezt követően az európai országok sorra bekapcsolódtak a háborúba, és kezdetét vette az első világháború.

 

=== A Balkán a századfordulón===

[[fájl:1908-10-07 - Moritz Schiller's Delicatessen.jpg|thumb|200px|szarajevói lakosok olvassák az annexióról szóló felhívást]]

Az 1878-as [[berlini kongresszus]]on az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] engedélyt kapott a [[boszniai vilajet]] okkupálására (megszállására), de az jogilag az [[Oszmán Birodalom]] része maradt. Az említett kongresszuson a nagyhatalmak elismerték [[Szerbia]] függetlenné válását is. Az új szerb fejedelemség, később királyság, szoros kapcsolatot tartott fenn az Osztrák–Magyar Monarchiával.<ref>MacKenzie 1995, 9–10. o.</ref> A helyzet 1903 májusában változott meg, amikor a [[Dragutin Dimitrijević]] szerb vezérkari ezredes által vezetett katonatisztek megrohamozták a királyi palotát. A sötétben vívott összecsapásban elfogták Laza Petrović tábornokot, a királyi testőrség vezetőjét és kényszerítették, hogy fedje fel I. Sándor király rejtőzködési helyét. Ennek következtében, amikor a király és a királyné kinyitotta a rejtekhely ajtaját, a támadók mindkettőjüket kivégezték. A királyt 30, a feleségét 18 találat érte, ezután testüket brutálisan felkoncolták.<ref>MacKenzie, 1995, 22. o.</ref> Ezt követően a holttesteket a támadók kidobták a királyi palota ablakán.<ref>Mackenzie, 1995, 22–23. o.</ref> A támadás során Petrović és a királyi család több tagja is életét vesztette. A királyné testvéreinek meggyilkolását [[Vojislav Tankosić]] szervezte meg. A megüresedett trónt [[I. Péter szerb király|Karađorđević Petar]] avagy [[I. Péter szerb király|I.Péter]] foglalta el.<ref>Mackenzie, 1995, 23–24. o.</ref>