„Határozó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:3EBB:3A00:5DD0:4D6C:66E3:4971 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
23. sor:
* időhatározó: '''''gyermekkorában''' tanulta'', '''''Három éve''' nem ittam '', '''''Három körül''' várlak'', '''''Régóta''' nem láttam'';
* számhatározó: '''''százszor''' megmondtam'', '''''Három alkalommal''' voltam nála'', '''''gyakran''' dicsérte'';
* [[állapothatározó]]-félék:
:* belső állapothatározó, mely az [[Alany (nyelvészet)|alany]], a [[tárgy]] stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog: '''''épségben''' érkezett'', '''''üresen''' hagyta'', '''''érintetlen''' hagy'', '''''figyelmen kívül''' hagyta'', '''''mezítláb''' futott'', '''''halva''' találták'', '''''hárman''' jöttek'';<ref>A ''hárman''-féle határozó számállapot-határozó, melyet Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 elkülönít az állapotféle határozók kategóriáján belül (402. o.).</ref>
:* külső állapothatározó (körülményhatározó), mely a cselekvést vagy történést kíséri, személytől vagy dologtól független körülményt fejezve ki: '''''sötétben''' ül'', '''''barátok nélkül''' él'';
:* essivusi állapothatározó, mely valamilyen funkcióban való szereplést fejez ki, és több jelentése lehet:
::– factivusi jelentése, azaz funkcióba jutást fejez ki: '''''igazgatónak''' tesz meg'';
::– predicativusi jelentése (funkciót tulajdonít): '''''mint ápoló''' dolgozik'';
::– nuncupativusi jelentése (megnevezést fejez ki): ''Nálunk a kukoricát '''tengerinek''' nevezik'';
* [[eredethatározó]]: '''''forrásból''' ered'', ''Házasság lett '''belőle''''', '''''közülük''' jött'';<ref>A ''közülük''-féle határozót Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 partitívuszi határozóként különíti el (407. o.).</ref>
* eredményhatározó: ''A birtok '''gazdasággá''' fejlődött'', '''''Kétfelé''' kell vágni'';
* társhatározó:
:* a társ személy: ''Imre '''Jánossal''' barátkozik'', '''''A barátjával együtt''' sétál'', '''''Együtt''' megyünk moziba'';
:* a társ élettelen: ''Beleestem '''kocsistul''''';
* módhatározó: '''''természetben''' fizet'', '''''szépen''' énekel'', '''''szünet nélkül''' énekel'', '''''hirtelen''' lendül'', '''''semmiképpen''' nem tenné'', '''''játszva''' oldja meg'';
* okhatározó: '''''kényszerből''' cselekszik'', '''''Az intézkedés nyomán''' helyreállt a rend'', '''''miattam''' aggódik'', ''retteg '''elindulni''''', '''''Ismerve''' a körülményeket tájékozódott'';
* célhatározó, mely két típusú lehet:
:1. azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, létezés milyen cél elérésére irányul, kinek vagy minek az érdekében megy végbe: ''harcol '''a jogaiért''''', ''megteszi '''az ügy érdekében''''', ''Megyek '''bevásárolni''''';
:2. azt határozza meg, hogy egy másik mondatrészben megjelölt személy vagy dolog alkalmas-e, felhasználható-e az alaptagban megnevezett folyamatra vagy minőségi szerepre: ''odakészíti a fazekat '''a levesnek''''', ''Pista alkalmas '''katonának''''', '''''az ifjúság javára''' tesz'', ''képes '''megoldani''''';
* [[tekintethatározó]]: ''jártas '''a dolgokban''''', '''''korát tekintve''' egészséges'', '''''Lényegében''' elégedett vagyok'', '''''Indulni''' indulhatunk'' ''(figura etymologica)'';
* fok-mértékhatározó: '''''talpig''' becsületes'', '''''átlagon felül''' teljesít'', '''''annyira''' fél'', '''''kérve''' kér'';
* [[eszközhatározó]]:
:* élettelen: '''''kanállal''' eszik'', '''''Látogatások által''' erősödik a barátság'';
:* személy: '''''Pista révén''' üzen'';
* részeshatározó: '''''Évának''' segít'', '''''az iskola számára''' érkezett'', '''''részemre''' készítette'';
* hasonlító határozó: ''magasabb '''a fiánál''''', ''nincs árvább '''nála''''', ''édesebb, '''mint a méz''''', '''''szebbnél''' szebb'' ''(figura etymologica)'';
* [[Állandó határozó|aszemantikus határozói]] vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni: ''bízik '''valamiben''''', ''fellép '''valami ellen''''', ''igyekszik '''elmenni'''''.
Megjegyzés: Keszler Borbála szerint eszközlő határozó is van, mely más cselekvőt fejez ki, mint a grammatikai alany:<ref>Keszler Borbála. A határozók. Keszler Borbála (szerk.). ''Magyar grammatika''. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. 423–443. o., idézi P. Lakatos 2006, 157. o.</ref>
:– műveltető ige cselekvője: ''kimosatja a ruhát '''a feleségével''''';
:– passzív ige cselekvője: '''''A diákok által''' elvégzett feladatok jók lettek''.
Kálmánné Bors – [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó]] 2007 másként rendszerezve bár, de lényegében a fenti határozóféléket mutatja be, néhány különbséggel:
* A fentebb aszemantikus határozói vonzatoknak nevezetteket vonzathatározóknak nevezi, megjegyezve, hogy ezek hagyományos elnevezése „állandó határozó”.<ref name="jaszo_389">Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 389. o.</ref>
* Nem sorolja a számállapot-határozót a belső állapothatározóhoz, hanem külön határozóként kezeli az állapotféle határozók kategóriáján belül.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 402. o.</ref>
* Nem nevezi meg külön az eszközlő határozót, hanem személynévvel kifejezett eszközhatározónak tekinti.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 405. o.</ref>
Ugyanez a grammatika még két határozófélét különít el:
* A képes helyhatározónak olyan alaptagja van, mely konkrét jelentéssel helyhatározót kíván, de elvont jelentése is lehet, és ilyennel képes helyhatározója van: ''A tudósok behatolnak a természet '''titkaiba''''', ''Apám '''szájából''' szép volt az igaz''.<ref name="jaszo_389"/>
* A partitívuszi (vagy részelő) határozó rész-egész viszonyt fejez ki: ''Evett '''a kenyérből''''', ''Bizonyára sokan ismerik '''közületek''' a seregélyeket''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 407. o.</ref>
=== A határozó szófaja ===
Határozót kifejező szófaj lehet [[névszó]], igenév vagy határozószó. A névszó kapcsolódhat az alaptagjához [[rag]], [[névutó]] vagy a ''mint'' [[viszonyszó]] ségítségével.<ref name="lakatos"/>
Névszós példák:
* A főnév lehet:
:* ragos: ''a szobá'''ban''' ül'';
:* ragtalan: '''''Öt éve''' nem látták egymást'';<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 395. o.</ref>
:* névutós: '''''a háború alatt''' eltűnt'';
:* ''mint''-tel kapcsolt: ''édesebb, '''mint a méz'''''.
* A melléknév gyakrabban ragos ('''''jókedvűen''' ébredt''), de előfordul ragtalanul is: '''''csüggeteg''' ébredt''.
* Van [[személyes névmás]]sal kifejezett határozó ('''''tőlem''' származik'') és másféle, ragos névmással (''gyönyörködik '''valamiben''''') vagy névutóssal kifejezett: ''áskálódik '''valaki ellen'''''.
* Mint a főnév, a [[számnév]] is lehet:
:* ragos: '''''Hétig''' lehet vacsorázni'';
:* névutós: '''''Három körül''' várlak'';
:* ''mint''-tel kapcsolt: ''több, '''mint száz'''''.
Igeneves példák:
* [[főnévi igenév]]: ''igyekszik '''elmenni''''';
* [[határozói igenév]]: '''''ájulva''' esett össze'';
* ragos [[melléknévi igenév]]: '''''dermedten''' állt''.
Határozószós példák:
* tulajdonképpeni határozószó: '''''Régóta''' nem láttam'';
* határozószói névmás: '''''ahová''' megyek''.
Egyéb főnévi értelemben vett szó vagy szerkezet is lehet határozó, pl. ''Erre '''a csakra''' nem volt mit felelni''.<ref>Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 384. o.</ref>
| |||