„Műanyag” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
[[1912]]-ben [[Fritz Klatte]] rakta le elsőként a PVC gyártásának technikai alapjait, de az anyag ipari termelése csak 1938-ban indult meg, miután sokoldalú felhasználási lehetőségeit felismerték. A mesterséges anyagok tömeges előállításának igénye az első világháború éveiben merült fel, néha azonban ezen igények a kutatás kezdeti stádiumában lévő műanyagipar és az általa előállított műanyagok teljesítőképességét jóval felülmúlták. Mindenesetre nagy lökést adott a szerves kémiai kutatásoknak. Az 1920-as éveiben indult el a polimer műanyagok pályafutása. Ezen kutatások keretében fedezte fel dr. [[Hermann Staudinger]] (1885-1965) német kémikus 1922-ben, hogy a szerves anyagok vázát nagyon hosszú molekulaláncok képezik. Ő javasolta először a műanyagokra a „makromolekula” megnevezést. 13 év kellett ahhoz, hogy kutatási eredményeit elismerjék, majd 1953-ban munkájáért Nobel-díjat kapott.<ref>http://www.kukabuvar.hu/cikk/8173</ref>
 
== Kalász ==
== Hőre lágyuló műanyagok ==
<br />
[[Fájl:Plastic pellets for injection molding.jpg|thumb|150px|Hőre lágyuló műanyag [[fröccsöntés]]hez, granulátum formátumban]]
=== Szerkezetük ===
A hőre lágyuló műanyagok amorf ''(amorphous)'' vagy részben kristályos ''(semi-crytalline)'' szerkezetűek, lineáris vagy elágazó, hosszú, fonal alakú molekulaláncokból állnak, melyek fizikai erővel (nem elsőrendű kémiai kötéssel) kapcsolódnak.
 
=== Előállításuk ===
* '''[[Polikondenzáció]]'''
[[Kondenzáció]]s folyamat közben keletkeznek, ami azt jelenti, hogy a [[monomer]]ek [[makromolekula|makromulekulává]] alakulása során melléktermék, jobbára víz keletkezik. Ilyen műanyag például a [[polietilén-tereftalát|PET]], a [[polikarbonát]], a [[PBT]], a [[nylon]], a [[poliamid]]ok, a [[bakelit (műanyag)|bakelit]]. A [[fenol]]ból vagy fenolszármazékokból és [[formaldehid]]ből polikondenzációval létrehozott műanyagokat [[fenolplasztok]]nak nevezik. Némely ragasztó például fenolplaszt alapú.<ref>{{cite web|url=http://www.vilaglex.hu/Kemia/Html/PoliKond.htm|title=Polikondenzációs műanyagok|language=magyar|accessdate=2010-06-12}}</ref>
 
* '''[[Láncpolimerizáció]]'''
A [[polimerizáció]] során a monomerek melléktermék keletkezése nélkül egyesülnek óriásmolekulává. A folyamatot gyorsítani is lehet a fény, a koncentráció növelése, hőmérséklet vagy a nyomás változtatásával. Az egyik legelterjedtebb polimerizációs műanyag a [[polietilén]], de ilyen eljárással készül például a [[polipropilén]], a [[PVC]], a [[Poli(tetrafluoroetilén)|PTFE]] vagy a [[polisztirol]] is. A láncpolimerizáció az aktív centrumok jellege szerint további négy csoportra osztható: gyökös, kationos, anionos, sztereospecifikus.<ref name="muanyagok"/>
 
=== Felosztásuk ===
A hőre lágyuló műanyagok felhasználásuk szerint két nagy csoportra sorolhatóak, vannak az úgynevezett közszükségleti vagy ''commodity'' műanyagok, mint a [[polipropilén]] vagy a [[polietilén]], melyeket általában nagy mennyiségben vásárolnak, és az úgynevezett műszaki vagy ''engineering'' műanyagok, melyeknek nagyobb műszaki elvárásoknak kell megfelelniük és általában jóval drágábbak a közszükségleti műanyagoknál. Ilyen például az [[akrilnitril-butadién-sztirol]] (ABS), a [[polikarbonát]] (PC), a [[PEEK]]. A közszükségleti műanyagokat gyakran felhasználják műszaki műanyagok előállításához is, keveréssel (compounding) vagy vegyítéssel (alloying).<ref>{{cite web|url=https://books.google.com/books?id=l5jqDRauKNYC&pg=PA515&lpg=PA515&dq=commodity+and+engineering+plastics&source=bl&ots=OZXUlHeOt7&sig=fpGNjMizKFk2EthoQCb6gVdrq0g&hl=en&ei=FWgTTOK2C4iSOLz4xLgM&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CBMQ6AEwADgK#v=onepage&q=commodity%20and%20engineering%20plastics&f=false|title=Injection molding handbook|last=Rosato|first= Dominick V. |coauthors= Donald V. Rosato, Marlene G. Rosato|year=2000|publisher=Kluwer Academic Publushers|pages=516|language=angol|accessdate=2010-06-12}}</ref>
 
=== Legfontosabb típusai ===
;[[Polietilén]] (PE): sátorfólia, szatyor, palack, elektromos vezetők szigetelésére, vízvezeték, hordók, csövek, vezetékek, háztartási eszközök készítésére.
;[[Polipropilén]] (PP): élelmiszeripari csomagolás, háztartási eszközök, járműalkatrész (például lökhárító), kötelek, húrok, szőnyegek, ragasztószalagok, tartályok, csomagolófóliák háztartási eszközök készítése.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Műanyag