„III. Amenhotep és Tije kolosszusa” változatai közötti eltérés

 

==Leírása==

A szobor anyaga [[Mészkő (kőzet)|mészkő]], szélessége 4,4 m, magassága 7 m. Az alakok mandulavágású szeme és ívelt szemöldöke tipikusan késő XVIII. dinasztiabeli stílusú. III. Amenhotep ''[[nemesz]]'' fejkendőt visel [[Ureusz|ureusszal]], [[álszakáll]]t és ''[[sendit]]'' ágyékkötőt; kezeit térdén nyugtatja. Tije királyné a balján ül, karját férje dereka köré fonja. A királyné egyforma magas a fáraóval, ami bizonyítja jelentős státuszát. Bokáig érő, testre simuló ruhát visel, fején nehéz parókát, [[keselyűfejék]]et diadémmal és kettős ureusszal;<ref name="Shahawy">Abeer El-Shahawy: ''The Egyptian Museum in Cairo.'' American Univ in Cairo Press, 2005, {{ISBN|9789771721833}}, p.183</ref><ref name="Goring">Chief of Seers: Egyptian Studies in Memory of Cyril Aldred. (ed. Elizabeth Goring, Nicholas Reeves, John Ruffle). Routledge & National Museums of Scotland, Edinburgh, 2009. {{ISBN|978-0-7103-0449-0}} p.69</ref> a keselyű és a két kobra koronát visel, utóbbiak közül a (szemből nézve) baloldali kobra [[Felső-Egyiptom]] fehér, a jobboldali pedig [[Alsó-Egyiptom]] vörös koronáját.<ref>Betsy M. Bryan: A Newly Discovered Statue of a Queen from the Reign of Amenhotep III. In: Servant of Mut: Studies in Honor of Richard A. Fazzini (edited by Sue D'Auria) Brill, 2008. {{ISBN|9789004158573}}, p.36</ref>

 

A szobor [[III. Amenhotep halotti temploma|III. Amenhotep halotti templomában]] állt, amely azóta nagyrészt elpusztult, de a maga idejében Théba legnagyobb templomkomplexuma volt, mérete meghaladta a [[karnaki templom]]ét is. Mivel túl közel épült az árterülethez, alig kétszáz évvel később már romokban állt, kövei nagy részét a később élt fáraók felhasználták saját építkezéseikhez.<ref>Grimal, Nicolas (1992). A History of Ancient Egypt. Blackwell Books. p.224</ref> A hely, ahol a szobrot megtalálták, valószínűleg a templomkomplexum déli kapuja lehetett, mert éppolyan messze áll magától a templomépülettől, mint az egykori keleti kapunál álló [[Memnón-kolosszusok]]. Egy másik lehetőség, hogy a szobrot [[III. Ramszesz]] kisajátította, mikor Amenhotep templomának kőtömbjeit felhasználta saját [[Medinet Habu]]-i halotti temploma építéséhez, bár ennek ellentmond az, hogy a neveket nem vésette át rajta. A szobrot a 19. század végén darabokban találták meg.<ref name="Johnson" /> 1897-ben [[Georges Daressy]] a szobor darabjait a közeli kis Ámon-templom előudvarába vitette, később innen vitték őket Kairóba, ahol az Egyiptomi Múzeum 1902-es megnyitására összeállították a kolosszust.<ref name="Sothebys" /> A szobor múzeumi katalógusszáma M610; Henuttaneb hercegnő alakja külön számmal rendelkezik (JE 33906).<ref>Bryan, op.cit., p.33</ref>

 

Egy magángyűjteményből előkerült 27,6 cm magas mészkő szoborfejről bebizonyosodott, hogy ennek a szobornak a része, Nebetah hercegnő feje. Nebetah gömbölyű parókát visel diadémmal; a fejen még látszanak az [[ifjúság hajfürtje|ifjúság hajfürtjének]] maradványai. Mandulavágású szeme és körülötte a szemfestésre utaló vonalak ugyanolyanok, mint a szobor többi alakjáé. A fejet nagy valószínűség szerint szándékosan választották le a szoborcsoportról, feltehetőleg a középkorban, és jó ideig feküdhetett a földön, károsodásnak kitéve, mert rosszabb állapotban van, mint a szobor többi része. Még 1897 előtt kellett, hogy megtalálják, mert a kolosszust ekkor szállították el megtalálási helyéről. A fej a 20. század elején egy francia magángyűjtemény részét képezte, 2005-2006-ban a W. Arnold Meijer gyűjtemény darabjaként állították ki Amszterdamban, 2008-ban pedig 206&nbsp;500 amerikai dollárért elárverezték. A fej egy pontos másolatával kiegészítették a Kairóban látható szobrot.<ref name="Sothebys" />