„Körös–Maros Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
aNincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
48. sor:
A területen megtalálhatóak mocsarak, elhagyott folyómedrek, löszhátak és kurgánok. Állattani értéke a rengeteg madárfaj ([[kék vércse]], [[haris]], [[európai szalakóta|szalakóta]], [[pusztai ölyv]], [[rétisas]]).
 
=== Kis-Sárrét vagy Biharugrai halastavak ===
[[Fájl:Verbascum phoeniceum Gant.jpg|thumb|right|180px|[[Lila ökörfarkkóró]]]]
A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér (Fényes-ér, Korhány- és [[Köles-ér (Körösök)|Köles-ér]]) hálózta be. A múlt század végi folyószabályozási munkálatok ezt a térséget sem kerülték el. A lecsapolások nyomán létrejött jobb minőségű földeket feltörték, felszántották. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, [[vakszik]]es foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek. Májusban, júniusban a [[lila ökörfarkkóró]], a [[zsálya|zsályák]], a [[koloncos legyezőfű]] virágszőnyege borítja a magasabb foltokat. Néhány helyen a védett [[macskahere]] is előfordul. A pusztán a [[túzok]] életképes állománya él. Rendszeresen fészkel a [[bíbic]], a [[piroslábú cankó]], a [[nagy goda]]. A [[Korhány]] nevű, ma is élő vízfolyás medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az [[egybibés galagonya]], a [[közönséges kecskerágó]], a [[réti kakukktorm]]a. A madárvilág értékes fészkelő fajai a [[darázsölyv]], a [[holló]], a [[héja]], a [[békászó sas]], az [[örvös légykapó]].
A [[Korhány]] nevű, ma is élő vízfolyás medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az [[egybibés galagonya]], a [[közönséges kecskerágó]], a [[réti kakukktorm]]a. A madárvilág értékes fészkelő fajai a [[darázsölyv]], a [[holló]], a [[héja]], a [[békászó sas]], az [[örvös légykapó]].
 
AAz biharugraiitt halastórendszerelhelyezkedő, [[Magyarország]] második legnagyobb mesterségeshalastórendszerének halastavaszámító, gazdagközel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő ''Biharugrai''- és ''Begécsi-tó'' alkotja. Gazdag madár-világa miatt [[1997]] óta a [[Ramszari egyezmény|Ramsari Egyezményben]] is szerepel. A vonuló fajok közül előkerült már az [[énekes hattyú]] és a [[füles vöcsök]]. Ritka fészkelőként feltűnik a [[szerecsensirály]]. Zavartalan fészkelőhelyet talált a [[dankasirály]], a [[gulipán]]. Az énekesmadarak közül itt él a [[kékbegy]], a [[barkóscinege]].
=== Biharugrai halastavak ===
 
A biharugrai halastórendszer [[Magyarország]] második legnagyobb mesterséges halastava, gazdag madár-világa miatt [[1997]] óta a Ramsari Egyezményben is szerepel. A vonuló fajok közül előkerült már az [[énekes hattyú]] és a [[füles vöcsök]]. Ritka fészkelőként feltűnik a [[szerecsensirály]]. Zavartalan fészkelőhelyet talált a [[dankasirály]], a [[gulipán]]. Az énekesmadarak közül itt él a [[kékbegy]], a [[barkóscinege]].
Az [[Ugrai-rét]] és a [[Sző-rét]] a sárréti vízi világ két utolsó képviselője. A mocsarakban él az [[örménygyökér]] és a [[réti iszalag]]. A nádasokban [[nyári lúd]], [[bölömbika]], [[nagy kócsag]] és [[kanalasgém]] költ.