Wikipédia

„Atlanti csata (második világháború)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎1940: aprók
→‎1941: aprók
137. sor:
[[Fájl:Uboat sinking survivors.png|200px|bélyegkép|jobbra|<center>Az U–175 túlélői egy szövetséges hajón</center>]]
[[Fájl:Convoy PQ 17 sailing in Hvalfjord.jpg|200px|bélyegkép|jobbra|<center>A PQ–17-es konvoj hajói gyülekeznek Izlandnál</center>]]
Az év elején folytatódott az előző esztendő tendenciája, havonta átlagosan ötven kereskedelmi hajó pusztult el. A brit hajógyárak teljes erővel dolgoztak, de évi termelésük csak egymillió tonna volt, miközben legalább másfél millió tonna hajóteret kellett volna pótolniuk.{{refhely|Edwards|80-81. oldal|azonos=80-81.}} Ezen a kétségbeejtő helyzeten az Egyesült Államok segített, amelyamikor márciusban elfogadta a [[kölcsönbérleti törvény]]t, és hajókat, hadfelszerelést kezdett szállítani Nagy-Britanniának és a Szovjetuniónak.{{refhely|Keegan|189. oldal|azonos=189.}}
 
A télen sok brit romboló visszatért a konvojokhoz, és a királyi haditengerészet folytatta a technikai fejlesztéseket. Javították az Asdic-készülékek teljesítményét, radarokkal látták el a kísérőhajókat, a repülőket, bemérték a rádiójukat használó tengeralattjárókat, növelték a mélységi bombák hatékonyságát. A konvojokat rövid hullámúrövidhullámú rádiókkal szerelték fel, hogy a lehallgatás veszélye nélkül tudjanak kommunikálni. Bevezették a Hedgehog ''(Sün)'' elnevezésű bombavetőt, amellyel a sekély vízben haladó búvárhajókat támadták. 1941 tavaszára a britek sok olyan technikát és technológiát fejlesztettek ki, amelyek végül nagy szerepet játszanak majd a csata megnyerésében. Ezzel szemben a németek nem foglalkoztak különösebben a bevált módszerek és eszközök fejlesztésével.{{refhely|Murray}}
 
Májustól a Kanadai Királyi Haditengerészet kísérte a konvojokat az óceánóceáni útvonalak nyugati szakaszán, majd a britek vették át őket. A veszteségek azonban így is nőttek, és az amerikaiak elhatározták, hogy bázist nyitnak Grönlandon, ahol a németek már több időjárás-előrejelző állomást [[Sablon:Német meteorológiai állomások a sarkvidéken (1941-1945)|működtettek]].{{refhely|Churchill|471. oldal|azonos=471.}}
 
Az Egyesült Királyságban korlátozták az élelmiszerimportot, csökkentek a fejadagok, de márciusban, a tengeri háború kezdete óta először rámosolygott a szerencse a britekre. Ebben a hónapban a németek tíz nap alatt elvesztették három kiemelkedő parancsnokukat: [[Günther Prien]]t, az ''HMS Royal Oak'' elsüllyesztőjét, [[Otto Kretschmer]]t, aki mindenki másnál több hajót küldött hullámsírba és [[Joachim Schepke|Joachim Schepkét]], aki 41 hajót tett harcképtelenné. Ez a három, a Lovagkereszt tölgyfalombos változatával kitüntetett kapitány együttesen 740 164 tonnányi hajót, a szövetséges veszteség csaknem egynegyedét semmisítette vagy rongálta meg.{{refhely|WW1}}{{refhely|WW2}}{{refhely|WW3}}{{refhely|Karsai|189-190. oldal|azonos=189-190.}} Schepke búvárhajóját, az [[U–100]]-at egy olyan romboló pusztította el, amelyet a frissen hadrendbe állított, a korábbinál sokkal jobb radarral (Type 271) szereltek fel.{{refhely|Edwards|80-81. oldal|azonos=80-81.}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Atlanti_csata_(második_világháború)”