„I. Simeon bolgár cár” változatai közötti eltérés

Ezt kihasználva a bizánciak egy erős hadsereget és flottát állítottak fel [[NikephorosNiképhorosz PhokasPhókasz]] vezetésével. A bizánciak békét ajánlottak Simeonnak, de Simeon nem volt hajlandó békét kötni és támadást indított a bizánciak ellen. VI. Leó a magyaroktól kért és kapott segítséget: a magyar sereg [[Liüntika|Levente]] vezetése alatt végigpusztította Bulgáriát.<ref name=revai/> A hadjárat a mai [[Galaţi]] térségében történt. A bolgárok kétszer is összecsaptak a magyarokkal Észak-[[Dobrudzsa|Dobrudzsában]], de mind a kétszer a magyarok győztek, így Simeon kénytelen volt visszavonni seregeit [[Szilisztra|Szilisztráig]]. Simeon ezután a besenyőkkel szövetkezve végigpusztította a magyarok [[etelköz]]i szállásait, s azokat új haza keresésére kényszerítette ([[895]]).<ref name=revai/> A háborúskodást a [[895]] nyarán megkötött fegyverszünet szüntette meg: ez mind a magyarokra, mind a bizánciakra vonatkozott.

A magyarok legyőzését követően még a [[896]]-os év folyamán újabb támadást indított Bizánc ellen, seregeivel egyenesen Konstantinápoly felé véve az irányt. [[Thrácia|Thráciában]] a bolgár sereg egy sietősen felszerelt bizánci hadseregbe ütközött, amelyet a [[BulgarophygoniBulgarophügoni csata|bulgarophygonibulgarophügoni csatában]] le is győzött. VI. Leó császár csak alkudozások révén tudta megmenteni Konstantinápolyt az ostromtól, évi adó fizetésére kötelezve magát, valamint átadott egy nagy területet a Bolgár Birodalomnak, amely nagyrészt a mai [[Macedónia|Macedóniát]] és [[Albánia|Albániát]] foglalta magába. A két ország közti új határ [[Szaloniki]]től mintegy 20&nbsp;km-re északra húzódott. Ezen kívül Simeon kiterjesztette befolyását a Szerb Hercegségre is, [[Petar Gojniković]]-ot ismertetve el uralkodónak.

VI. Leó császár [[912]]-es halála után testvére [[III. Alexandrosz bizánci császár|III. Alexandrosz]] került trónra, aki megtagadta Simeonnak az évi adó fizetését, ezzel kiváltva a bolgárok támadását. Mielőtt a bolgár offenzíva megindult volna, Alexandrosz meghalt és helyette VI. Leó fia, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|VII. KonstantinKónsztantinosz]] került a trónra, aki még kiskorú volt, így helyette [[NicholaszNikholasz MystikoszMüsztikosz]] pátriárka vette kezébe az ország irányítását, mint régens. Ő megpróbálta lebeszélni Simeont a hadjárat indításáról, de sikertelenül. A bolgár seregek megindultak és nagyobb ellenállásba sem ütközve, rövid idő alatt elérték Konstantinápolyt. Simeon azonban lemondott a város ostromáról, de cserébe NicholaszNikholasz pátriárka kénytelen volt újra beleegyezni az évi adó fizetésébe, beleegyezett, hogy KonstantinKónsztantinosz Simeon egyik lányát veszi majd feleségül és hivatalosan elismerte Simeont a Bolgár Birodalom cárjának: [[913]]-ban megkoronázta a bolgár uralkodót.<ref name=europa/> Ez azt szimbolizálta, hogy a császári hierarchián belül Simeon maga is a bizánci uralkodóhoz hasonló személy lett.<ref name=europa/>

A békés időszak azonban nem tartott sokáig, mert már nem sokkal a békeszerződés után mind Simeon, mind a bizánciak újabb hadjáratra kezdtek készülni. [[914]]-ben tehát Bizáncra támadt.<ref name=europa/> Simeon megpróbálta a besenyőket is megnyerni szövetségeseinek, de nem sikerült neki, mert a bizánciaknak sikerült a saját oldalukra állítani őket, valamint sikerül rábeszélniük a szerb herceget is a csatlakozásra. Az így megerősödött bizánciak támadása [[917]]-ben indult a [[Leo PhokaszPhókasz]] vezette szárazföldi csapatok és a [[I. Rómanosz bizánci császár|Rómanosz LekapenoszLekapénosz]] (a későbbi I. Rómanosz császár) vezette bizánci flotta révén. A szárazföldi csapatok azonban [[augusztus 20.|augusztus 20]]-án az [[Anchialos-iAnkhialoszi csata|Anchialos-iankhialoszi csatában]] katasztrofális vereséget szenvedtek a bolgároktól és a sereg parancsnokainak többsége is elesett, LeoLeó PhokaszPhókasz is csak nehezen tudott megmenekülni. Az északról tervezett besenyő támadás szintén megfeneklett, ugyanis LekapenoszLekapénosz admirális megtagadta, hogy a besenyő katonákat átszállítsa a [[Duna|Dunán]], a szerbek pedig nem tudták megtámadnia a bolgárokat, mert Simeon szövetségese, a szomszédos [[Zahumlje]] nevű állam vezetője időben értesítette őt a szerb herceg tervéről.

Az anchialosiankhialoszi győzelem után a bolgárok üldözőbe vették a menekülő bizánciakat és a Konstantinápolyhoz közeli Katasyrtai falu mellett teljesen szétverték őket. [[918]]-ban Korinthosznál arattak győzelmet Simeonék.<ref name=europa/>

A bizánciak legyőzését követően Simeon seregeit Petar Gojniković herceg megbüntetésére küldte. A szerb herceget elfogták és Preslavba vitték, ahol börtönbe zárták és ott is halt meg egy év múlva. Helyére Simeon [[Pavle Branović]]-ot nevezte ki. Az új herceg azonban nem bizonyult hűségesebbnek elődjénél, így Simeon őt is félreállította, majd [[924]]-ben annektálta a Szerb Hercegséget.