„Körös–Maros Nemzeti Park” változatai közötti eltérés

 

=== Kis-Sárrét vagy Biharugrai halastavak ===

[[Fájl:Verbascum phoeniceum Gant.jpg|thumb|right|180px|[[Lila ökörfarkkóró]]]]

A területet valamikor a Sebes-Körös fattyúágai és igen sok jelentős vízhozamú ér (Fényes-ér, Korhány- és [[Köles-ér (Körösök)|Köles-ér]]) hálózta be. A múlt század végi folyószabályozási munkálatok ezt a térséget sem kerülték el. A lecsapolások nyomán létrejött jobb minőségű földeket feltörték, felszántották. Szikespuszta fedi a terület nagy részét. Padkás formákat, [[vakszik]]es foltokat alig találunk, viszont szép állományai maradtak fenn a löszös jellegű növényzetnek. Májusban, júniusban a [[lila ökörfarkkóró]], a [[zsálya|zsályák]], a [[koloncos legyezőfű]] virágszőnyege borítja a magasabb foltokat. Néhány helyen a védett [[macskahere]] is előfordul. A pusztán a [[túzok]] életképes állománya él. Rendszeresen fészkel a [[bíbic]], a [[piroslábú cankó]], a [[nagy goda]]. A [[Korhány]] nevű, ma is élő vízfolyás medrét ligeterdők kísérik. Az erdőkben él az [[egybibés galagonya]], a [[közönséges kecskerágó]], a [[réti kakukktorm]]a. A madárvilág értékes fészkelő fajai a [[darázsölyv]], a [[holló]], a [[héja]], a [[békászó sas]], az [[örvös légykapó]].