„Brassópojána” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 84.236.22.185 (vita) szerkesztését (oldid: 20896486) Címke: Visszavonás |
Visszavontam az utolsó 4 változtatást (84.236.22.185 és 86.59.185.47), visszaállítva Nyiffi szerkesztésére |
||
1. sor:
| név = Brassópojána
| kép = Poiana Brasov.jpg
11. sor:
Brassópojána a Románia területén elsőként alapított hegyi üdülő, és az 1950-es évektől máig az ország legnagyobb, legfejlettebb, legnépszerűbb és legdrágább téli üdülőközpontja. Területén nyolc sípálya van, melyek összesen 24 kilométert tesznek ki; ezeket hét sífelvonó látja el. A síelés mellett lehetőség van egyéb télisportok gyakorlására, túrázásra, hegyikerékpározásra, sárkányrepülésre, lovaglásra. Az ózondús hegyi levegőt [[neuraszténia]], kimerültség és légúti betegségek kezelésére ajánlják.
A helyet a 14. század végén kezdték legeltetésre használni a [[Keresztényfalva|keresztényfalvi]] román gazdák, majd a 15. század elején Brassó birtokába került. A 16. században mind Brassópojána, mind a Keresztényhavas a [[Johannes Honterus Líceum|brassói szász líceum]] tulajdonát képezte, és idővel a városiak kedvelt kirándulóhelye lett. Maga az üdülőtelep a 20. század első évtizedeiben alakult ki, a természetjárás és a síelés térnyerésének köszönhetően. Síelőket legelőször 1895-ben említenek, a következő évtizedekben megjelentek az első épületek, az 1930-as évekre pedig már több turistaház, vendéglő, nyaraló, lakóház volt itt. Az 1950-es években átadott modern létesítmények nemzetközi szintűvé emelték az üdülőt, az 1960-as években pedig elkészült a Brassópojánát és Brassót összekötő országút, mely újabb lökést adott a
Maga a telep – a szállodák, panziók, létesítmények legtöbbje – egy kisebb medencében, az úgynevezett ''Felsőpojánán'' helyezkedik el. Ettől északra helyezkedik el a nagyrészt beépítetlen ''Alsópojána'' medencéje, délre pedig a sípályák.
| |||