„Spanyol örökösödési háború” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: indulatos írásjelek Vizuális szerkesztés |
|||
73. sor:
[[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király|II. Viktor Amadé savoyai herceg]] a tengeri hatalmak és az osztrákok mellé állt. A [[Bajorország|bajor]] választófejedelem, [[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel]] viszont a franciákat támogatta, ezért [[1703]]-ban [[Tirol]]ba is betört. Az egyesült francia–bajor haderő 1703-ban a dél-bajorországi [[Höchstädt an der Donau|Höchstädt]] mellett vereséget mért az osztrák császári hadakra ([[Höchstädti csata (1703)|első höchstädti csata]]).
A háború menetében a fordulat [[1704]]-ben következett be. [[Savoyai Jenő]] és [[John Churchill]], az angol főparancsnok az 1703-as osztrák vereség színhelyéhez közel, a dél-bajorországi [[Blindheim]] (angolosan ''Blenheim)'' község és Höchstädt város között súlyos vereséget mért a bajor és a francia hadakra. (Az ütközetet az osztrákok ''[[Höchstädti csata (1704)|második höchstädti csatának]],'' az angolok ''blenheimi csatának'' nevezik). [[1706]]-ban a [[vallónia]]i [[ramillies-i csata|Ramillies]]-nél (a mai Belgium területén) a franciák ismét vereséget szenvedtek, ezúttal csak az angol erőktől. Észak-Itáliát [[Savoyai Jenő]] foglalta el a Habsburgok számára. [[1709|1709-es]] [[malplaquet-i csata|malplaquet-i győzelmük]] után az osztrák–angol erők a franciákat
A francia összeomlásnak külső és belső okai voltak. [[Franciaország]] XIV. Lajos évtizedes háborúi következtében kimerült, nem bírta a terheket. [[Anglia]] viszont a dicsőséges [[angol forradalom]] 1688-as győzelme és a protestánsok hatalomátvétele után teljes erejével vethette magát a küzdelembe. A [[Habsburg Birodalom|dunai monarchia]] is megerősödött, [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] és az európai keresztény koalíció hadereje sikerrel [[A török kiűzése Magyarországról|kiűzte a törököket Magyarországról]], és Ausztria seregei is francia mintára egyenruhában, jól kiképezve, hivatásos hadvezérek irányítása alatt vonultak hadba Franciaország ellen.
87. sor:
== Békekötések ==
Az [[utrechti béke (1713)|utrechti béke]] ([[1713]]) értelmében XIV. Lajos unokája, Anjou Fülöp lett [[Spanyolország uralkodóinak listája|Spanyolország királya]], [[V. Fülöp spanyol király|V. Fülöp]] néven. Megtarthatta a tengerentúli spanyol birtokokat is, de csak azzal a kikötéssel, hogy a spanyol és a francia Bourbonok birtokait sohasem szabad egyesíteni. Cserében átengedték Angliának az amerikai <!--MILYEN???--->gyarmatok egy részét, továbbá [[Gibraltár (brit tengerentúli terület)|Gibraltárt]], ezen felül Anglia megkapta a [[rabszolgaság|rabszolga-kereskedelem]] [[monopólium]]át is. Az anyaországon kívüli európai spanyol birtokok, azaz [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]], [[Nápolyi Királyság|Nápoly]], [[Milánói Hercegség|Milánó]], [[Livorno]]
Az utrechti békeszerződést csak Franciaország és a tengeri hatalmak kötötték. VI. Károly császár eleinte visszautasította az egyezményt, végül [[1714]]-ben a [[rastatti béke|rastatti szerződésben]] (Ausztria uralkodójaként) és a [[Badeni béke (1714)|badeni szerződésben]] (a Német-római Birodalom uralkodójaként) ő is csatlakozott hozzá.
| |||