„Hahn István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Életpályája, munkássága: Minek ide kötőjel? Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
49. sor:
1957-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem görög-római történeti tanszékén adjunktus, 1959-től docens, 1963-tól tanszékvezető egyetemi tanár 1983. évi nyugdíjazásáig.<ref>{{ÚMÉL|3|25}}</ref> Ezzel egy időben 1959–1962 között félállásban vezette a [[szeged]]i [[JATE]] Ókortörténeti Tanszékét és oktatta az [[ókor]]i kelet, [[Görögország történelme|Hellász]] és a [[Római Birodalom]] történetét. Szoros szakmai kapcsolatot tartott [[Horváth István Károly|Horváth István Károllyal]], aki mint a szegedi JATE Klasszika-Filológiai Tanszékének adjunktusa görög-római irodalmat oktatott. Feltehetően a vallási néprajz tárgyában [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]]ral is voltak szakmai megbeszélései. 1958-ban a történelemtudomány kandidátusa, 1962-ben doktora lett. Docensi kinevezést 1959. szeptember 1-jén, egyetemi tanárit 1962. február 1-jén kapott. 1979-ben választották meg a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1982-ben pedig rendes tagjának.
Az ókori kelet és görög-római történelem és [[vallás]]történet számos területével, köztük az ókori városi kultúra, azaz [[polisz]]ok, az ókori hadtudomány, a [[mükéné]]i és a [[homérosz]]i kor, az [[athén]]i demokrácia, azaz [[Periklész]] kora, a görög és római [[mitológia|mitológiával]] is foglalkozott. Bemutatta az ókori birodalmakat a születésüktől a bukásukig, ehhez szívesen idézett ókori történetírókat, a görög [[Hérodotosz]]t és [[Thuküdidész]]
[[Fájl:Diána istennő szentélye (Róma).jpg|bélyegkép|jobbra|Róma, [[Artemisz|Diana]] istennő temploma]]
| |||