„Hatvany-Deutsch család” változatai közötti eltérés

A család első ismert tagja, '''Deutsch Ábrahám''' [[Kőszeg]]ről települt át [[Arad (Románia)|Arad]]ra, a híres dél-magyarországi gabonavidék központjába, ahol [[szatócs]]boltot nyitott, és emellett szövettel, gyapottal, gabonával és más terményekkel kereskedett. A [[napóleoni háborúk]] teremtette konjunktúra hatására figyelme a gabonakereskedelem felé fordult; ezzel teremtette meg a család későbbi, hatalmas vagyonának alapját. Egyetlen fia, Deutsch Ignác már Aradon született.▼

[[Deutsch Ignác (1803-1873)|Deutsch Ignác]] (1803-1873) kezdetben apja szatócsüzletébe társult. Még húszéves sem volt, amikor [[1822]]-ben [[Arad (Románia)|szülővárosában]] létrehozta terménykereskedő cégét. Emellett különböző arisztokrata családoknál (pl. a gróf [[Zelenski család]]nál) volt kereskedő, hitelt nyújtó, úgynevezett „házi zsidó”. Az [[1830]]-as évek végén már tekintélyes helyi kereskedőként kapta meg a [[trieszt]]i '''Assicurazioni Generali''' biztosító társaság aradi képviseletét, és vált ezzel a biztosító üzletág hazai bevezetőjévé. [[1844]]-ben az [[Aradi Első Takarékpénztár]] váltóbírálója lett. 1848–49-ben [[nemzetőr]]ként vett részt a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]]ban. Dutsch Ignác felesége, '''Abelsberg Teréz''' ([[1802]]–[[1863]]), ugyancsak vagyonos terménykereskedő családban született. Deutsch Ignác és Abelsberg Teréz elsőszülött fia, '''Deutsch József''' ([[1824]]-[[1903]]), a második '''Deutsch Bernát''' ([[1826]]-[[1893]]) volt. Két leányuk, '''Deutsch Róza''' (1829–1915) és '''Deutsch Ernestine'''. A két fiú már fiatalon bekapcsolódott a család vállalkozásaiba.▼

Az [[1850]]-es években részben a gőzvasút, részben a gőzhajózásnak a fejlődésének eredményeként jelentősen átalakult a magyarországi kereskedelem szerkezete: a gabona és általában a szemes termények szállítása került előtérbe. Ezt felismerve a család [[Pest (történelmi település)|Pest]]re költözött, ahol '''Deutsch Ignác''' [[1856]]-ban nagykereskedelmi jogot kapott a város magisztrátusától. Ebben nyilvános társává fogadta '''Deutsch Bernát''' fiát.▼

Deutsch Ignác megvásárolta a pesti [[lipótváros]]i Nádor és Mérleg utca sarkán álló, [[klasszicista]] épületet (Nádor u. 2.). Az épület egy részében a család lakott, más részében a cég tevékenységének befejezésig a ''„Deutsch Ig. és Fia”'' cég központja működött. Ekkor a család véglegesen telepedett le Pesten. A kereskedelem mellett a gazdaság több más ágában is jelentős szerepet játszottak, így az 1850–60-as években több vasútvonal (például a [[Kassa–Oderbergi Vasút|Kassa–Oderberg]], [[Csap–Bátyú–Munkács–Lviv-vasútvonal|Munkács–Beszkid]] vonalak) építésének fővállalkozóiként.▼

[[1864]]-ben alapították meg az '''Első Budai Gőzmalom Társulat'''ot, amelynek vezetőségében a „Deutsch Ig. és Fia” céget Ignác '''Deutsch József''' fia képviselte. Ugyanebben az évben Deutsch Ignác és Bernát részt vett a félmillió forint tőkével induló '''Concordia Gőzmalom''' alapításában. Deutsch Ignác vagyonát főleg földvásárlásba fektette. Így például [[1867]]-ben, a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] építésekor egy brüsszeli banktól megvette a gróf [[Grassalkovich család]] egykori hatvani[[Heves vármegye]]i [[hatvan]]i uradalmát a teljesen leromlott állapotú [[Grassalkovich-kastély (Hatvan)|kastéllyal]], ami ezután egészen a [[második világháború]]ig igen fontos szerepet játszott a család életében. A földön eleinte főleg gabonát termesztettek a család malmainak, majd az [[1880]]-as évek végétől a [[cukorrépa]] termesztésére tértek át.▼