„Rába” változatai közötti eltérés

A Rába áradásai már az [[Árpád-kor]]ban is veszélyt jelentettek a folyó mentén létesült településekre nézve. [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] egy 1226-ból fennmaradt kiváltságleveléből és a győri [[káptalan]] egy 1263-as leveléből is arról értesülünk, hogy már a 13. században csatornákkal és védőgátakkal próbálták elhárítani e veszélyt. 1247-ben lebontatták a Rábán épült „kártékony”, azaz árvízveszélyt okozó malmokat és elrendelték a [[kisalföld]]i csatornatöltések megerősítését.<ref group=m>Több forrás – például a Források közt felsorolt 1888-as zsebkönyv és a Sümegi-cikk is - „Csáky István nádor” nevéhez fűzi ezt, azonban a magyar történelemben ilyen nevű nádor nem volt.</ref> Az 1636. évi 64. sz. törvény „küldöttséget” hívott életre a „Rába-meder kitisztítása és az ottani vízbajok elhárítása” tárgyában. 1746-ban [[Veszprém vármegye]] panasszal élt, mert [[Vas vármegye]] határában, a Rába partján öt évvel korábban [[Sopron vármegye|Sopron megye]] gátat emelt, amely megzavarta a Rába folyását és annyira felduzzasztotta az Ásvány-árkon át kitörő vizeket, hogy azok elárasztották és elmocsarasították a [[Marcal]]-menti mezőket.

 

 

1879-ben hatalmas árvíz pusztított a Rába mentén. A folyó [[Malomsok]]nál és [[Mérges]]nél átszakította a jobb oldali régi, gyenge töltéseket, majd több helyen áttört a bal oldali töltésen is, tengerré változtatva a vidéket. Az okozott károk nagysága is hozzájárult ahhoz, hogy a szabályozási munkálatok felgyorsultak, de a pénzhiány továbbra is gondot okozott. Ekkor következett be az 1883-as, a négy évvel korábbinál is pusztítóbb árvíz: a töltések ismét több helyen átszakadtak, a víz elvitte az [[árpás]]i hidat, [[Sobor]] és Árpás községekben a házakat is elöntötte, majd a [[Duna]] áradásától is felerősítve hatalmas rombolást végzett [[Győr]]ben és környékén, házak dőltek össze, emberek ezreit kellett kitelepíteni.