„Kuba és az Egyesült Államok kapcsolatai” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
43. sor:
}}</ref>
A második kubai függetlenségi háború során, 1897-ben [[William McKinley]] amerikai elnök 300 millió dollárt ajánlott Spanyolországnak Kubáért.<ref>[http://www.international-relations.com/WbLatinAmerica/WBLA-Lec4-2006.doc Cuba: Revolution, Resistance And Globalisation]{{Halott link|url=http://www.international-relations.com/WbLatinAmerica/WBLA-Lec4-2006.doc |date=2018-07 }} James Ferguson 2004</ref> Madrid elutasította az ajánlatot. 1898 februárjában az amerikai érdekek védelme érdekében a havannai kikötőben állomásozó ''Maine'' amerikai csatacirkáló felrobbant, és 260 tengerész az életét vesztette. Bár a későbbi vizsgálatok megállapították, hogy a robbanás a hajó lőszerraktárában keletkezett, az amerikai kormányzat a tragédiát ürügyül használta fel a [[spanyol–amerikai háború]] kirobbantására. A kubai történészek ezt a kubai függetlenségi háborúba történő amerikai intervenciónak nevezik.<ref name="Franklin"/>
====Az amerikai Az {{idézet|(A kubai) nép nem törődik a vallással, többségük erkölcstelen és egyidejűleg nagyon szenvedélyes, érzéki. Mivel csak nagyon halvány elképzelésük van arról, mi a helyes és mi a rossz, hajlamosak arra, hogy ne a munkában, hanem az erőszakban keressék az örömet. Ennek az erkölcstelenségnek a logikus következménye az élet tiszteletének hiánya.
Nyilvánvaló, hogy ezeknek a zavaros elemeknek ilyen nagy számban történő azonnali integrálása a föderációnkba őrültség lenne, ezért előtte meg kell tisztítanunk az országot, még akkor is, ha ez olyan módszereket követel, amiket az isteni gondviselés Szodoma és Gomorra esetében alkalmazott.
Mindent el kell pusztítanunk, ami ágyúink hatókörébe kerül. Szigorú blokádot kell alkalmaznunk, hogy az éhség, és állandó társa, a járvány aláaknázza a békés lakosságot és megtizedelje a kubai hadsereget. A szövetséges hadseregnek folyamatos felderítő és előörs akciókat kell végrehajtani annak érdekében, hogy a kubai hadsereg két front közé kerüljön is veszélyes, kétségbeesett műveletekre kényszerüljön.|J.C. Breckenridge}}
A memorandum a továbbiakban arra is felhívja a figyelmet, hogy a spanyol reguláris csapatok távozása után is konfliktusokat kell majd provokálni az új kormányzat sorain belül, hogy azok hajlandóak legyenek az amerikai követeléseknek megfelelően cselekedni.
{{idézet|Összegzésképpen, politikánknak mindig a gyengébb fél támogatására kell irányulnia, amíg mindkettőt ki nem irtottuk, hogy annektálhassuk az Antillák Gyöngyét.}}
Az amerikai győzelem nyomán 1898 decemberében Spanyolország és az Egyesült Államok aláírta az 1898-as párizsi szerződést, amiben Madrid lemondott Kubáról. Ez véget vetett a spanyol birodalom jelenlétének az amerikai kettős kontinensen, és megnyitotta az amerikai expanzió korszakát. Az okmány aláírása után közvetlenül az amerikai tulajdonú „Island of Cuba Real Estate Company” ingatlanügynökség kubai földeket kezdett árusítani az amerikaiak számára.<ref>[http://historyofcuba.com/history/time/timetbl2d.htm Struggle for Independence] J.A, Sierra</ref> Kuba 1902-ig amerikai katonai kormányzat alatt volt, csak ekkor nyerte formális függetlenségét.
===Kapcsolatok 1900 és 1959 között===
| |||