„Badacsony” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Növényzete: latin nevek bőv |
|||
27. sor:
A Badacsony a [[Dunántúli-középhegység]] nagytáj, a [[Bakony-vidék]] középtáj, azon belül a [[Badacsony–Gulács-csoport]] kistáj részét képezi. A térség legimpozánsabb tanúhegye közvetlenül a Balaton partján, két öböl között található. A közel kör alakú hegy kerülete kb. 11 km, észak-déli irányban kissé megnyúlt tetőrégiójának átmérője 1–1,5 km, legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 437,4 m.<ref name=":0" />
A hegyet a tóparton, dél felől [[Badacsonytördemic]] és [[Badacsonytomaj]] településrészei keretezik, északi lejtői és a plató egy része pedig [[Nemesgulács]] közigazgatási területéhez tartozik. Környezetében találhatók a Tapolcai medence további látványos tanúhegyei is, így például a [[Szent György-hegy]], a [[Tóti-hegy]], a [[Csobánc]], a [[Gulács]] és a [[Haláp (hegy)|Haláp]].
=== Éghajlata ===
37 ⟶ 35 sor:
=== Kialakulása ===
260 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti óidő, a paleozikum vége felé a mai Tapolcai-medence területét kavicsos-homokos üledék borította. A szomszédos Örsi-hegy tömegét e réteg összecementálódott anyaga adja. A triász időszakában a Tethys-tenger öntötte el a vidéket. Az ekkor lerakódott agyagos, meszes, dolomitos iszap szilárdult meg később márgává, mészkővé illetve dolomittá.<ref name=":0" />
A következő 190 millió év földtörténeti nyomait jószerével eltüntette későbbi lepusztulásuk, így biztosat újra csak a miocéntól tudhatunk. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt földszerkezeti mozgások hatására a Tapolcai-medence süllyedni kezdett, míg a környezetében a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék kiemelkedett. A medencét félig sós vízű miocén tenger öntötte el. Kb. 11 millió évvel ezelőtt, mikor a világtengerektől elzáródott, az itt kialakuló Pannon-tenger fokozatosan kiédesedett, majd beltóvá alakult.<ref name=":0" />
A tanúhegyek kialakulásának kezdete a Pannon-tenger homokos-agyagos üledékének lerakódásával egy időben, 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkáni tevékenység volt, amely kb. 3 millió éve csendesedett el. Az eddigre üledékkel rétegzett medence kiszáradt, és kiemelkedett, amit az üledék lepusztulása követett. A laza, cementálatlan anyagot a víz és a szél eróziója elhordta, míg a bazaltvulkanizmus megmaradó képződményeiből kialakultak a ma ismert tanúhegyek.<ref name=":0" />
55 ⟶ 53 sor:
=== Állatvilága ===
A Badacsony a többi környékbeli tanúheggyel együtt a Közép-dunai faunakerület Ősmátra ''(Matricum)'' faunakörzetébe, a Dunántúli-középhegység ''(Pilisicum)'' faunajárásába, és a Balaton-felvidék faunakistájba sorolható. A hegy ökológiai jellemzőit nagyban átszabta az 1900-as évek elejétől folyó bányásztevékenység. Ettől fogva viszonylag jól elkülöníthetően három élőhelytípus lett jellemző a hegyen: a szőlő, az erdő és a bányaterületek.<ref name=":0" />
A hegyek zoológiai feltárása nem kimerítő, különös tekintettel a terület kétéltű-, hüllő- és emlősfaunájára. Emellett megjegyzendő, hogy a vízhez kötött életű kétéltűek számára a Badacsony nem ideális élőhely, ami szintén indokolhatja a megfigyelések, leírások ritkaságát. Mindazonáltal a Klastromkút körzetében, illetve a hűvösebb mikroklímájú Kőkapunál erdei békák figyelhetők meg. Emellett a mediterráneum szárazabb vidékeire jellemző [[fali gyík]] ''(Podarcis muralis)'' is előfordul a sziklásabb területeken, és az esetenként akár 40 centiméteresre növő [[zöld gyík]] ''(Lacerta viridis)'' is megél a tanúhegyeken. A kígyók közül kis számban előfordulhat a hegyeken [[vízisikló]] ''(Natrix natrix)'' és [[rézsikló]] ''(Coronella austriaca)'', ám mérges kígyó a hegyen nem található. Emlősök közül előfordulnak kisebb rágcsálók, például [[Valódi mókusok|mókusok]].<ref name=":0" />
62 ⟶ 60 sor:
== Történelme ==
bányatelep – az 1950-es években politikai foglyokat is dolgoztatott
A Tapolcai-medence többi tanúhegyéhez hasonlóan a Badacsonyon is bazaltkitermelést végeztek az 1902 utáni évtizedekben, amely a természeti környezet maradandó károsodását okozta. A magyarországi természetvédelem nagy sikere volt a [[Badacsonytomaj|Badacsonytomaji]] kőfejtő bezárása, és a fejtés leállítása.<ref name=":2">{{Cite web |url=http://www.bfnp.hu/hu/torteneti-attekintes |title=Történeti áttekintés |accessdate=2019-02-01 |work=www.bfnp.hu |language=hu}}</ref>
67 ⟶ 72 sor:
Természeti, kulturális és tájhasználati történetét 4 km-es, 10 állomásból álló tanösvény ismerteti.<ref>{{Cite web |url=http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/geologiai-botanikai-tanosveny-badacsony/ |title=Geológiai-botanikai tanösvény – Badacsony {{!}} Magyar Nemzeti Parkok |accessdate=2019-02-01 |language=hu}}</ref>
== Legendái ==
=== A szürkebarát legendája ===
A 13-14. században számos nyugati rend küldött szerzeteseket Magyarországra. Így történhetett, hogy a felsőtomaji pálos szerzetesrendhez francia szerzetesek szegődtek. Azt beszélik, hogy a francia szerzetesek egy maroknyi csoportja magával hozta kedvenc szőlőjét is, a Pinot Grist. A szőlővesszőket a Badacsony oldalában nagy gonddal elültették. Minthogy a szőlő sok gondozást igényel, idejük nagy részét a hegyoldalon töltötték, s eközben fehér ruhájuk rendre bepiszkolódott. Mikor a munkából hazafelé tartottak, a helyiek látva ezt így szóltak: jönnek a hegyről a szürke barátok.<ref name=":3">{{Cite web |url=http://www.palosepiteszet.hu/eszak-dunantul-palos-kolostorai/badacsony/ |title=Pálos barátok emléke a Badacsonyon - Szent Imre monostor, Badacsonytomaj ⋆ A pálos rend építészeti emlékei |accessdate=2019-02-02 |work=A pálos rend építészeti emlékei |language=hu}}</ref>
== Nevezetességei ==
86 ⟶ 96 sor:
=== Szegedy Róza-ház ===
=== II. János Pál-kápolna ===
A 13. századtól a hegyen egy [[Pálos rend|pálos]] kolostor működött. A Szent Imrének szentelt kolostor alapítója és alapítási éve ismeretlen. Pázmány Péter 1266-ra keltezte, azonban valószínűleg korábban is fennállhatott. Elképzelhető, hogy a kolostor egyike lehetett a veszprémi egyházmegyében keletkezett első nyolc ilyen épületegyüttesnek, amit alátámaszt, hogy Pál veszprémi püspök 1263-as oklevelében már, mint létező remetetelep említi. További alapot szolgáltat e feltevésnek, hogy a Vitae Fratrum 1313-ban említ egy adományozást: ebben az évben Ladomér fiai egy szőlőt adományoztak a hegy oldalában a pálos barátoknak.<ref name=":4">{{Cite book|title=Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében|author=Cselenkó Borbála|series=Zalai Kismonográfiák 9.|year=2006|url=http://mek.oszk.hu/08100/08140/08140.pdf|location=Zalaegerszeg}}</ref>
Szeremley Miklós 1851-ben megemlíti a még fellelhető romokat. A romok később feledésbe merültek és elpusztultak, 1888-ban Ádám Iván ugyanis már csak a Klastrom-kút neve alapján azonosította a helyszínt. Felmrése alapján két különálló épületrészből állhatott a kolostor. Fehérváry Rudolf és Guzsik Tamás 1977-ben terepbejárást végzett, amikor megállapították a kolostor teljes pusztulását. Az átépítésekre utaló nyomok hiánya miatt valószínűsítik, hogy már igen korán, akár a török pusztítás első időszakában elpusztult az épületegyüttes.<ref name=":4" />
A 200 méteres szintmagasságon fakadó Klastrom-kút mellett ma szabadtéri szentély, és [[II. János Pál pápa]] emlékére szentelt kis kápolna áll. A 2005-ben elhunyt Karol Wojtyla egész alakos képe [[Udvardi Erzsébet]] festőművész alkotása.<ref name=":3" /><ref>{{Cite web |url=https://mno.hu/migr_1834/a_badacsonyi_klastrom-kut-216971 |title=A badacsonyi Klastrom-kút |accessdate=2019-02-02 |date=2010-09-07 |work=MNO.hu |language=hu}}</ref><ref name=":4" />
== Jegyzetek ==
| |||