„Helmut Schmidt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
51. sor:
Helmut Schmidt apja egy német zsidó kereskedő és egy pincérnő házasságon kívüli fia volt. Saját vallomása szerint apjával együtt okirat-hamisítással eltusolták származását. Schmidt csak 1984-ben hozta ezeket a tényeket nyilvánosságra.
Schmidt 1942. június 27-én feleségül vette ifjúkori szerelmét, Hannelore Glasert, akit közkedvelt becenevén (Loki) szólítanak. Felesége pedagógusként dolgozott 40 éven át, az utóbbi két évtizedben pedig botanikusként szerzett nevet magának. Két gyerekük volt, fia egyévesen meghalt, lánya, Susanne 1947-ben született, Londonban a Bloomberg gazdasági TV munkatársa. Helmut Schmidt egy sorházban élt Hamburgban feleségével, aki 91. életévében meghalt. Az 1970-es években fogadta [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Leonyid Brezsnyev]] szovjet államfőt és kommunista pártvezetőt. Brezsnyev egyszerűen nem akart hinni a szemének, hogy egy nyugati kormányfő ennyire szerény körülmények között él.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-247245 Inforádió a hírportál]</ref>
Schmidt nyilatkozata szerint nem vallásos, de nem is [[ateista]].<ref name="beckmann">Eigenaussagen im Interview in der Sendung [[Beckmann (Fernsehsendung)|Beckmann]] vom [https://archive.is/20121210215208/www.daserste.de/beckmann/sendung_dyn~uid,1zba3bziv081twmy8fykp6ea~cm.asp 25. September 2006]</ref>
61. sor:
Schmidt ifjúkora politikamentesen telt el, a [[weimari köztársaság]] idején még gyermek volt, a náci eszmékkel pedig származása és érdeklődése (főleg a hivatalosan „elfajzott művészet”-nek nevezett [[expresszionizmus]] iránti rajongása) miatt nem tudott szimpatizálni. 1945-ben a hadifogolytáborban ismerkedett meg a szociáldemokrata eszmékkel, hazatérve pedig tagnak jelentkezett az újjáalakuló pártba. Egyetemi évei politikai tapasztalatokkal is gazdagították, 1947-től a nyugati övezetekben működő Német Szocialista Diákszövetség (SDS) elnöke lett.
1953-ban indult először a parlamenti képviselőségért, elsőként forgatott magának reklámfilmet a német politikatörténetben. Egyéniben mégsem sikerült neki bejutnia a [[Bundestag]]ba, de a párt hamburgi listájáról mégis mandátumot szerzett. Kezdetben közlekedési kérdésekben szólalt fel, de igazán fontos szerepet az ötvenes évek közepén kapott, a katonai és biztonságpolitikai viták során. A Bundestagban hamar híres lett erős hangvételű hozzászólásairól. Az 1956-tól hadügyminiszteri posztot betöltő [[Bajor Keresztényszociális Unió|CSU]]-főtitkár, [[Franz
Az [[NSZK]]-ban sokan akkor kezdtek szimpatizálni Helmut Schmidttel, amikor 1961-ben átvette a hamburgi belügyi szenátori megbízását, majd 1962-ben a hadsereg és a határvédelem egységeit is bevetette az árvíz megfékezésére. Belügyi szenátorként levezényelte a mentést minden idők egyik legnagyobb hamburgi árvize során. Schmidt érdemének tartják, hogy egy több milliós városban mindössze 315 áldozatot követelt az árvíz.
88. sor:
A keleti politikát Schmidt Brandt szellemében folytatta: 1977 novemberében első kancellárként látogatta meg Auschwitzot. Magyarországon is 1979 őszén járt először nyugatnémet kancellár, Schmidt személyében.--->
1980-ban Schmidt régi vetélytársát, Franz
Kül- és biztonságpolitikai elképzeléseit már egyre kevésbé támogatta az SPD - 1981-től az egyre népesebb tábort maga mögött tudó [[békemozgalom]] mellé állt a nagyobb kormánypárt többsége, Brandt is csak nagy üggyel-bajjal tudta Schmidtet megvédeni pártjával szemben; gazdasági és szociálpolitikáját pedig egyszerre támadta az SPD balszárnya és a liberális FDP. A második olajválságot (1979-től) a német nemzetgazdaság már nem tudta elviselni, az állam pedig úszott az adósságban, sem gazdaságélénkítésre, sem a szociális kiadásokra nem jutott elég pénz. Saját pártjának balszárnya szerint Schmidt kormánya [[neokonzervativizmus|neokonzervatív]] politikát folytatott, a [[jóléti állam]] megszüntetésére törekedve, ahelyett, hogy a gazdagabbaktól nagyobb [[adó]]kat szedett volna be, a liberálisok szerint pedig a kormány túlságosan az állami beavatkozásra alapítja politikáját.
| |||