„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

A [[nagy gazdasági világválság]] hatására mindaz, amit Bethlen majdnem tíz évig épített, összeomlott. A gazdaság tönkrement, az egységes kormánypárt felbomlott (az „örökös” kisgazda miniszter, Mayer János lemondott). Bethlen kénytelen volt lemondani, a kormányzó pedig [[Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)|Károlyi Gyulát]] nevezte ki miniszterelnökké, aki szintén nem ért el jelentős eredményt, noha szigorú takarékossági intézkedéseket foganatosított. Az új miniszterelnök a [[biatorbágyi merénylet]] hatására bevezette a statáriumot[[statárium]]ot.

A válságból [[Gömbös Gyula]] dinamizmusa és 95 pontból álló [[Nemzeti Munkaterv]]e tűnt kiútnak , így Horthy régi harcostársát, a diktatórikus ambíciókat dédelgető, feltétlenül olaszbarát politikust tette meg miniszterelnöknek ([[1932]]–[[1936]]).

Gömbös fajvédő múltja miatt a zsidósághoz kapcsolódó nézeteinek nyilvános felülvizsgálatára kényszerült. A pénzügy tekintetében az is megkönnyítette a dolgát, hogy [[1932]] nyarán a [[Lausanne]]-ban megtartott konferencián [[Magyar Királyság|Magyarország]] jóvátételi kötelezettségeit eltörölték. Gömbös a kapcsolatok erősítésére törekedett [[NémetországNémet Birodalom|Németországgal]]gal és [[OlaszországOlasz Királyság|Olaszországgal]]gal, valamint [[1934]]-ben felvette a kapcsolatot a [[Szovjetunió]]val. A német és az olasz kapcsolatok gazdasági sikert hoztak, azonban a [[Szovjetunió]] esetében nem sikerült kihasználnia a kapcsolatban rejlő lehetőségeket az ideológiai különbségek miatt. A gazdaságot fasiszta mintára korporatív (hivatásrendi) rendszerbe akarta kényszeríteni. Emellett igyekezett a kormánypárt Bethlen vezette mérsékeltebb köreit kiszorítani az országgyűlésből, amitezt jelzettjelezte [[Imrédy Béla]] és [[Kállay Miklós (politikus)|Kállay Miklós]] miniszterek eltávolítása is. [[1935]]-ben elérte, hogy a kormányzó feloszlassa a parlamentet, majd a csalásokban és terrorban ([[endrődi sortűz]]) bővelkedő [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1935-ös választások|választásokon]] igyekezett visszaszorítani az [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-t, így a mandátumok 70%-át pártja szerezte meg az újjáalakuló parlamentben. Hatalmi ambícióit és egyéb törekvéseit mind a munkásságot képviselő szociáldemokrata, mind a kisiparosok és az állami alkalmazottak egy részét képviselő keresztényszocialista szakszervezetek is elutasították. Bethlen és köre kibuktatásával azonban Gömbös kivívta Horthy ellenszenvét is, a miniszterelnököt csak azért nem mondatta le a kormányzó, mert az halálos beteg volt, és [[1936]]-ban el is hunyt.