„Vasvörösvár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a kékít
48. sor:
Vas vármegye monográfiája szerint ''" Vörösvár, község a Pinka mellett szombathely-pinkafői vasutvonal mentén fekszik; 133 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Vasúti állomás, posta- és távíró helyben van. A körjegyzőség székhelye. Lakosai dalegyletet tartanak fenn. A község határában gyakran találnak vaskori emlékeket. Plébániája 1688-ban már virágzott; mostani temploma 1794-ben épült. Kegyúra gróf Erdődy Gyula. Itt van a híres vörösvári, mór izlésben épült és gróf Erdődy Gyula tulajdonát képező, nagyszabásu kastély, mely arról is nevezetes, hogy itt őrzik a kastély egyik tágas toronyszobájában II. Rákóczy Ferencznek annak idején sokat kutatott titkos levéltárát. Itt van elhelyezve az Erdődy-család gazdag, rendezett levéltára is. A kastély, mely remek park közepén, magaslaton áll, egyike az ország legszebb épületeinek. Berendezése is fényes és igazi előkelő izlésre vall. Érdekes darabja az egyik csarnoknak egy kitömött, hatalmas oroszlán, melyet a nemrég elhunyt gróf Erdődy István sajátkezüleg lőtt. A kastély egyes termeiben vannak elhelyezve a gróf Erdődy Gyula álal sajátkezüleg tervezett és faragott remek butordarabok, amelyek úgy konczepcziójuknál, mint kivitelük nélfogva a legkifejlettebb műizlésre vallanak. Itt van gróf Erdődy Gyuláné díszes festő műterme is."''<ref>{{Borovszky}} Vas vármegye</ref>
 
[[1910]]-ben 997, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. Az [[első világháború]]ban 33 helyi lakos esett el. [[1921]]-ben Vörösvár is Ausztria Burgenland tartományának része lett. Erdődy Tamás, aki [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király személyi titkára volt részt vett két királypuccsban, majd követte urát a száműzetésbe. A kastélyban [[1926]]-ig testvére Lajos lakott. Halála után a kastélyt elárverezték és a cseh hegedűművész és zeneszerző Jan Kubelík birtoka lett, végül [[1971]]-ben Burgenland tartomány vásárolta meg. [[1925]]-ben a település hivatalos nevét "Rotenturm„Rotenturm an der Pinka"Pinka” névre változtatták. A [[második világháború]]ban 54 helyi lakos esett el. Vörösvárt [[1945]]. [[április 5.|április 5]]-én szállta meg a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]. A lakókat kikergették házaikból, az iskolát és a kastélyt is a katonák elszállásolására vették igénybe. A település fejlődése csak az [[1955]],-ös azállamszerződés és a oroszszovjet csapatok kivonulása után indult meg. Ezután épült ki az infrastruktúra, felépült az új iskolaépület és a tűzoltószerház, megépült a sportpálya. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták [[Őrisziget]] és [[Oláhciklény]] falvakat. A település új címerét [[1992]]-ben fogadták el.
 
[[2001]]-ben 1378 lakosából 1026 német, 232 magyar (elsősorban Őriszigeten) és 109 horvát (elsősorban Oláhciklényben) volt.<ref>[http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103288&settlement_name= Vasvörösvár népessége]</ref>