„Tiszavirág” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Előfordulása, élőhelye: felesleges duplán Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
30. sor:
== Előfordulása, élőhelye ==
A tömeges násztáncot járó kérészekről, már az ókorban említést tett [[Arisztotelész]], aki ''ephemeronnak'',<ref>[https://www.thefreedictionary.com/ephemeron Greek ephēmeron, mayfly, from neuter of ephēmeros, daily, short-lived; see ephemera.]</ref> „egynapinak” nevezte őket.<ref name= index1 /> A ''palingenia longicauda'' kérészfaj korábban Európa síkvidéki folyóinak többségében előfordult, ma a legtöbb helyen már kihalt (a [[Loire]]-ból 1922-ben, a [[Rajna|Rajnából]] 1952-ben). A [[20. század]] végére elterjedési területe leginkább a [[Tisza]] [[vízgyűjtő terület
A lárvák a szerves anyagban viszonylag szegény agyagos aljzatot kedvelik, ahol az a meghatározó és fontos, hogy a part, ill. a partközeli mederfenék meredek legyen, és az áramló víz kellő sebességet érjen el, ami megakadályozza, hogy az agyagra iszap rakódjon, és ami kellő mennyiségű [[oxigén]]t szállít a lárvák számára. A legtöbb lárva a 3–4 mm átmérőjű szemcsés, morzsalékos, törmelékes agyagban található. U alakú járataik jellemzően 15–17 cm mélységig hatolnak a folyómeder falába, de találtak lárvákat 25–30 cm (extrém esetben akár 50 cm) mélységben is. A járatokat elsősorban a vízszint alatti 1-7 méteres sávban alakítják ki, de néha a meder aljáig is elérnek. A vízszint ingadozásával a felső telepek szárazra kerülhetnek, ilyenkor a lárvák általában az alsóbb régióba vándorolnak.<ref name= kotivizig>[http://www.kotivizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1477:tiszavirag-ma-este-varhato-a-frajzas&catid=1:jeles-esemenyek&Itemid=74 Tiszavirág: ma este várható a főrajzás] (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, 2017. június 15.)</ref>
|